Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)
4. füzet - Szepessy József: Kőszórás burkolatok méretezése
374 Szepessy József A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy Davis-Sorensen és a Bureau of Reclamation már minimumként is meglehetősen nagy méretű köveket ír elő. Sherard és Taylor eredményei a középméretű kőre ugyanazt adják, de az 1. ábrán látható, hogy a felső kőméretet Taylor jóval nagyobbra veszi, mint Sherard. A 3. ábrán jól látható, hogy kb. 1,5 m hullámmagasságig Hudson, Sherard-Taylor és Hamvas adatai közt jelentős különbség nincsen, ha a kő tömegét megfelelő módon a „második" átmérőből számítjuk. A legkisebb kőméretet 0,8 m hullámmagasságig Hudson, 0,8-1,5 m között Hamvas, afölött Sherard képlete adja. Nagyobb átmérőkre, különösen 2 m fölött Sherard (IV. táblázat) kőméretei meglepően kicsinek tűnnek; ha 2,5 m magas hullámzást a 150 kg-os kő megtartana, akkor nem alkalmaznának ennél nehezebb tetrapodokat világszerte. Az ellentmondást jelzik Davis—Sorensen és főleg a Bureau of Reclamation sokkal nagyobb méreteket adó minimumelőírásai is. A változó rézsűhajlás hatását csak Hudson (2) összefüggése és Hamvas VI. táblázata veszik figyelembe, azonban eltérő módon. A VI. táblázat eredetére nincsen adatunk, így a kísérletekkel alátámasztott (2) összefüggést kell elfogadni és a méretezéseknél javasolni. A balatoni kőmólók üzemelési tapasztalatait figyelembe véve úgy tűnik, hogy - kb. 1,5 m magas hullámokig Hudson képletei (tehát az MI-10 239-82) helyes és gazdaságos eredményt adnak, - ha a kő tömegének és hosszméreteinek az összefüggéseit az 1. ábrán is megadott szemeloszlási görbékkel számoljuk, akkor a Sherard- és a Taylor-féle IV. táblázat adatai nem adnak eltérő eredményt és így összhangba kerülünk az MSZ-18929 kőszabvánnyal is. A mértékadó hullámmagasságot több eljárással célszerű számítani, figyelembe véve helyi vagy hasonló vízfelületek tapasztalatait is. Végül az értékelésnél meg kell még említeni a jég hatását is. Nem fogadható el az az álláspont, mely szerint a jég hatására nem szükséges méretezni, mivel a terhelés hatására a kövek elmozdulnak, kitérnek. Ez a megállapítás félrevezető, mert a kövek kimozdulása a burkolat romlását jelenti. Tény, hogy a jég hatása különösen egy hullámveréssel kombinálva, nehezen számítható. Véleményünk szerint azonban tapasztalati úton figyelembe lehet és kell is venni. IRODALOM Davis, C.V.-Sorensen. K.E.: Handbook of Applied Hydraulics. Ed. Mc. Graw Hill, New York, 1969. Hamvas. F.: Különböző altalajokra épülő meder- és rézsűburkolatok műszaki paramétereinek meghatározása. Kézirat. Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest, 1979. Hudson, R.Y.: Laboratory Investigation of Rubble-Mound Breakwaters. Proceedings ASCE, Waterways and Harbors Division. WW3. 1959. Ivicsics L.: A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyiségcsoporttal, görgetett hordalék esetén. Hidrológiai Közlöny 6. szám 1959. Kniess, H.G.: Bemessung von Schüttstein-Deckwerken im Verkehrswasserbau. Teil 1: Lose Steinschüttungen Mitteilungsblatt der Bundesanstalt für Wasserbau, No 42, 1977. MI-10 239-82. Vízépítési burkolatok. Budapest 1982. OVH: Árvédelmi gátak építése és fenntartása. OVH Budapest, 1987. Ripka G.-né: Terméskő rézsűburkolat kialakítása és méretezése tározótöltések esetében. VÍZITERV házi segédlet. VHS-139-85, Budapest, 1985. SherardWoodward-Gmenski-Clevenger: Earth and Earth-Rock Dams. New York London-Sydney, 1963. Stelczer K.: A görgetett hordalék mozgásának számítása. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 123. szám 1980. Taylor, K. V.: Slope Protection on Earth and Rockfill Dams.
