Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

3. füzet - Tarnóy András: A vízkészlet-gazdálkodás időszerű feladatai

228 Tarnóy András 1. ábra. Magyarország vízbázisai Puc. 1. Mecma npuoöpemenuri eod Fig. 1. Water bases of Hungary Bild. 1. Standorte der Wasserbeschaffung in Ungarn 40 távlati vízbázis nincs kellő biztonságban. Valamennyi veszélyeztetett ivóvízbázisunk biztonságba helyezésének költségeit jelenleg 30-50 milliárd Ft-ra becsüljük. A legjelentősebb, illetve a leginkább veszélyeztetettnek minősíthető, mintegy 50 vízbázison 1990 végére állapotfelvétel készül, amelynek eredményeiből a legfontosabb védelmi intézkedések is megállapíthatók lesznek a szükséges költségekkel együtt. A rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek függvényében meg kell kezdeni a védelmi intézkedéseket (pl. monitoringrendszerek telepítése, hulladéklerakatok felszámolása, települések csatornázása stb.), az állapotfelvételeket pedig ki kell terjeszteni a többi vízbázisra is. A regionális jelentőségű és számottevő fejlesztési lehetőséggel rendelkező távlati vízbázison meghatározták az 5 éven belül szükséges védelmi intézkedéseket. A közel 40 helyen — ugyancsak a pénzügyi lehetőségek függvényében — meg kell kezdeni a védelmi intézkedések megtételét. A KVM (OVH) korábbi rendelkezése szerint ezek a vízbázisok a KÖVÍZIG-ek kezelésében vannak. Ezért biztonságba helyezésükről a KÖVÍZIGeknek kell gondoskodniuk. Ez idáig erre a KVM-nek nincs pénzügyi forrása. Az ország legnagyobb regionális vízellátó rendszerei olyan bányákhoz kapcsolódva épültek ki, amelyek hosszú időn át nagy vízmennyiséget emeltek ki. A rendszerek kiépültét többségében az váltotta ki, hogy a bányák környezetében lévő egyedi vízbeszerzések kieső vízhozamát pótolják, de a kiépüléssel jelentős vízellátás-fejlesztés is végbement. Gazdasági és vízgazdálkodási-környezetvédelmi okokból a nagy vízkiemelésű bányákat be kellett, illetve be kell zárni. Az elöntött bányatérségek a víz minőségét komolyan veszélyeztetik. Jogi eszközökkel sikerült elérni, hogy a bányászat gondoskodik a bizton-