Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Szappanos Zoltán: Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek

20 Szappanos Zoltán tekben 18 000 km

21-II fokú belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Május 9-én az elöntött terület 274 km

2-re emelkedett, amikor már 54 szivattyútelep és 17 mobil szivattyú 114 m

3 s"

1 belvizet emelt a befogadóba. Május 20-ra 50 km

2 alá csökkent az elöntés. A június elején lehullott kiterjedt esőzések következtében június 8-án ismét 478 km

2 került víz alá az említett térségekben, ekkor 80 szivattyútelep és 23 mobil szivattyú üzemelt 145 m

3 s teljesítménnyel. A védekezés eredményeként 7 nap múlva 100 km

2 alá csökkent az elöntés. Május 10-én Gyöngyös térségében 50 mm csapadék hullott a Tarna vízrendszeréhez tartozó Ágói és Rédei patakok vízgyűjtőjére. A patakok völgyében lezúduló áradat különösen Szűcsi, Ecséd, Rózsaszentmárton és Gyöngyöstarján községek területén okozott elöntéseket és károkat. A víz 75 házat öntött el, amiből 5 veszélyesen megrongálódott, 30 családot áttelepítéssel kellett biztonságba helyezni. A belvízvédekezésnél és a helyi vízkárelhárításnál foglalkoztatott védekező létszám 200-606 fő között változott naponta a védekezés intenzitásától függően, 15-20 munkagépet és 30-40 gépjárművet vettek igénybe naponta. Az állami kezelésű belvízvédelmi fővédműveken az I. félévben összesen 18 millió Ft védekezési költség merült fel, amelynek 65%-a a borsodi és szabolcsi öblözetekben jelentkezett. Az állami költségvetésen kívül a tanácsok, a társulatok és az érintett üzemek is jelentős összegeket fordítottak a feladatkörükbe tartozó belvízvédekezésre és helyi vízkárelhárításra. 6. Védekezési tapasztalatok Az 1989. évi tavaszi Tisza-völgyi árvíz- és belvízvédekezés legfontosabb tapasztalatai a következőkben foglalhatók össze: - A Tisza-völgyi mellékfolyók többségén május elején igen heves árhullámok alakultak ki. Ezek nagy része gyorsan levonult és a folyók középső és alsó szakaszain jelentősen ellapult. A Hernád- és a Sebes-Körös árhullámai a folyók hosszabb szakaszán meghaladták az eddig észlelt legnagyobb árvízi értéket, ezért itt intenzív védekezésre volt szükség. Az árhullámok magasságát és tartósságát mérsékelte a folyók előzetesen kialakult alacsony vízállása, továbbá a több hullámban érkező csapadék eltérő területi megoszlása. A Tisza árhulláma Tiszapalkonya-Szolnok közötti szakaszon meglehetősen magas szintekkel tetőzött, de a tiszai árvíz levonulására kedvezően hatott az, hogy a Szamos és a Tisza felső szakasza nem szállított árvizet, továbbá, hogy a Körösök árhullámának a csúcsa napokkal megelőzte Csongrádnál a tiszai tetőzést. - A Hernád középső és alsó szakaszán, valamint a Sebes-Körös felső szakaszán a kialakult árvízszintek jelentős hosszon 0,15-0,45 m-rel meghaladták az eddig észlelt legmagasabb szinteket. A levonuló árhullámokat kisebb-nagyobb mértékben a külföldi vízgyűjtőkön üzemelő tározók vízeresztései is befolyásolták. A Krasznán, a Berettyón és a Körösökön zavarta a védekezést, hogy Romániából bizonytalan és hiányos információk érkeztek az árvízi helyzetről. A Hernád nyílt árterületének árvízvédelme körtöltésekkel oldható meg gazdaságosan, ezért a Borsod Megyei Tanács határozatot hozott, a körtöltések építésére. További 8 körtöltés épül. - A heves vízjárású folyókon nincs elegendő idő arra, hogy a védekezés alkalmával hosszabb töltésszakaszok hiányosságait ideiglenes védművekkel kiegészíthessék. Ezért nagyobb súlyt kell fektetni az ilyen védvonalak mielőbbi kiépítésére, illetve megerősítésére. - A védekezési költségek és az idei árvizek által okozott károk elemzése alapján is megállapítható, hogy az árvízvédelmi művek megfelelő kiépítése gazdaságos és hatékony