Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Szappanos Zoltán: Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek

Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek 21 befektetés. A jól kiépített védvonalakon lényegesen kisebb a védekezési igény és a költség is, a károk pedig megelőzhetők. Ezért folytatni kell a védvonalak megerősítését, mivel a fővédvonalainknak eddig csak a 66%-a épült ki az előírt méretekre és a még nem kielégítő biztonságú 1400 km-nyi védvonal túlnyomó része a Tisza völgyében található. Az árvízkárok megelőzhetők, ill. csökkenthetők is, hogy az árterekben létesítendő építmények építési engedélyeit a mértékadó árvízszint figyelembevételével adják ki, a nyílt árterekben és a nyárigátakkal védett öblözetekben pedig az árvizek bizonyos időközönkénti ismétlődését figyelembevevő mezőgazdasági művelést folytatnak. - A védekezés során gyakori volt a hírközlő hálózatban és a berendezésekben keletkezett üzemzavar. Több műtárgy elzárószerkezeténél tapasztaltak meghibásodást, egyes átázott töltésszakaszokon akadozott a szállítás. A belvízcsatornák jelentős része a kellő karbantartás hiánya miatt feliszapolódott és növényzettel benőtt, ami nehezítette a belvizek gyors elvezetését. Az árvíz- és belvízvédelem biztonságának alapkövetelménye a meglevő védelmi létesítmények és berendezések megfelelő karban tartása és üzemképessége, ezért bővíteni kell a fenntartási feladatokhoz és a korszerűsítéshez szükséges anyagi és technikai feltételeket. - A védekezés során az érdekelt szervek belföldi együttműködése kifogástalan volt, a külföldi együttműködés - Románia kivételével - szintén megfelelt az igényeknek. A VITUKI és a KÖVÍZIG-ek árvízi előrejelzései - a román információkból fakadó bizonytalanságoktól eltekintve - megfelelő segítséget nyújtottak a védekezéshez. A magyar-román árvízvédelmi együttműködést felül kell vizsgálni és szükség szerint ki kell bővíteni. Mindent összegezve megállapítható, hogy a fővédvonalakon és a már kiépített körtöltéseken az árvízvédekezés sikeres volt. A Hernád-völgyi nyílt ártéren főként a körtöltések hiánya miatt, a Tisza és a Bodrog hullámterében a nyárigátakkal védett területek 40%-án pedig a hatóságilag is korlátozott védképességet meghaladó árvízszintek miatt keletkeztek károk. A Tisza-völgyi belvízöblözetek mintegy felén folytatott belvízvédekezés eredményeként a veszélyeztetett területeknek csupán l-l,5%-án volt belvízkár. A meliorált területek a vizek gyorsabb levezetése folytán kevésbé károsultak. * * * RIABO.IKM B őaccemit poKH THCM BCCHOH 1989-oro 10,1a CAflIJAHOlII 3oAman, dunA. unncenep AHajiH3Hpya npHHHHbi, Bbi3biBaiomHe naBOflKH B őacceÜHe peKH THCCH, aBTop npmnéji K BI.IBOay, HTO B Mecauax anpejib—rnoHb 1989-oro r o/ja, B nepByio onepe/ib B őacceÖHe pcKH THCCU H ee npHTOKOB, nacTO Bbinajio öojibiuoe KOJIHHCCTBO ocaoKOB Hpe3BbinaHHOH HHTCHCMBHOCTH (maŐA. 1.). TeppHTopnajibHoe pacnpe;iejienne ocaaKOB, BbinaBuiHx Ha TeppHTopmo Benrpnn. ncnojib3ys npH 3T0M HX npOUeHTHOe OTHOUieHHe K Cpe/IHCMHOrOJieTHHM -JHaHCHHaM MeCHHHblX OCajIKOB, n0Ka3aH0 Ha puc. 1. TeppHTopHanbHoe pacnpe/ie.aennc ocaaicoB, BbinaBUjHx B Boaocőope peK Bo/ipor, XepHafl H K3p3ui B KOHUC anpejra H Hanajie Masi npwBeaeHO Ha puc. 2—4. CpeflH Bcex naBOAKOB OCOÖCHHO BecbMa BHCOKHM aBjiajica naBo^oK Ha peKH XepHa/ia (puc. 6.). ríHKOBa« BejiHHMHa naBO/iKa y CTBopa r. recTefi 5-oro Maa Ha 0,15 M npeBbimajia MaKCHMajibHOH BejlHHHHbl ypOBHa BOflbl, HaÖlHO/JCHHOH flO 3TOrO. 3aiHHTa npOTHB 3KCTpeMäJIbHO BbICOKOrO naBOwa öbijia npoH3Be/ieHa ycneuiHo. Ha 45 KM-OH npoTHBonaBO/iKOBOH iaiuHTHoií JIHHMH (puc. 8), a TaKJKe B,aojib ^aMÖ oŐBajroBaHHH, 3amHmaiomHx OT HaBoaHCHHfi 7 HacejicHHbix nyHKTOB.