Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

1. füzet - Szappanos Zoltán: Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek

Az 1989. évi Tisza-völgyi árvizek 19 A fővédvonalakon és a körtöltéseken folytatott sikeres védekezés mellett a Hernád nyílt árterében (12. ábra) és a Tisza középső szakaszán levő nyári gátak öblözeteiben mintegy mintegy 180 km

2, nagyobb részben művelt terület került szükségszerűen víz alá és ezzel elsősorban a mezőgazdaságban keletkezett kár. Az ártér illetve a nyári gátak mögötti területek intenzív mezőgazdasági művelése azonban így is komoly gazdasági előnyt jelent azokban az években, amikor egyáltalán nincs árvíz, vagy az árvíz nem rendkívül magas. A 180 km

2-en túlmenően még további 800 km

2 hullámtéri és nyílt ártéri területet öntött el az árvíz, ahol azonban az ártérnek megfelelően erdőművelés és rét-, legelőgazdálkodás folyik, és így mérsékeltebb károk keletkeztek. Az árvizek és kisebb részben a belvizek által a nyílt ártérben és a nyári gátak öblözeteiben levő területeken okozott mezőgazdasági, épület és egyéb károk az előzetes felmérések szerint országosan elérhetik, esetleg meg is haladhatják a fél milliárd forintot. 12. ábra. Az ártérbe épített Sajólád—Bocs közút Puc. 12. Oöuiecmeeiman dopoea, nocmpoennan ua noÜMe MeMcóy lllaüOAad u Eev Fig. 12. Highway Sajólád—Bocs situated in the flood-area Bild 12. Die Straße Sajólád—Bocs im Hochwassergebiel 5. Belvízvédekezés és helyi vízkárelhárítás Az ország területére sorozatosan lehullott rendkívüli csapadékok különösen Borsod, Szabolcs, Hajdú és Békés megyékben okoztak belvízi elöntéseket és belterületi vízkárokat 1989. május 2-20, majd június 8-15 között. Az ország 44 ezer km

2 belvízzel veszélyeztetett területének 73%-a a Tisza völgyében van. Az észak-magyarországi, a felső-tiszai, a tiszántúli és a Körös-völgyi belvízöblöze-