Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
1. füzet - Varga Pál-Fekete János-Kiss Beatrix: Szerves mikroszennyező alkil-aril foszfátészterek vizeinkben
78 Varga P., Fekete J. és Kiss В. SAMPLE 1 10:40 APR. 10 19S7 5. ábra. A Duna-víz kromalogramja Рис. 5. Хроматограмма виды Дуная Fig. 5. The chromatogramme of a sample of Danube water Bild 5. Chromlogramm des Donauwassers A pontos azonosításhoz a terület (A%) és csúcsmagasság százalékok (h%), valamint az A„+ilA„ és h n + Jh viszonyát használtuk fel. Tekintettel, hogy a halpusztulást a Benta-patakban észleltük először is tartósan, ezért a pontos azonosítás módszerét a befogadó Benta-patakban és referenciaanyagnak tekintett SFR D46 mintában mért értékeket összehasonlításával a III. táblázatban mutatjuk be. Az adatok szerint a patakban talált anyag komponens eloszlása megegyezik a referencia anyag összetevőinek eloszlásával. Ennek alapján a minőségi azonosítás egyértelmű. A mennyiségi meghatározások mindazon SFR D46 kémiai összetevők segítségével elvégezhetők, melyek aránya az SFR D46 mintában és a vízmintákban közel azonos. Az adatokból bizonyítható, hogy mind a kémiai összetevők, mind a csúcsmagasságok alapján kiszámítható az SFR D46 referencia anyag töménysége. A módszerrel a SHELL SFR D46 anyag minőségi kimutatása mellett, elvégeztük annak töménység meghatározását is. A szennyezett vizekből vett vízmintákban mért értékek 0,03-0,8 g/m 3 között változtak, a kimutathatóság határa 0,005 g/m 3 volt. 3.2. A hidraulikai folyadék kémiai összetétele és toxikussága közötti összefüggés Ismeretes, hogy az arilfoszfátok - általában a neurotoxikus anyagok - esetében a mérgező hatás szerkezetfüggő. A lehetséges sokféle kémiai szerkezet eltérő tulajdonságot, eltérő toxikusságot, s így várhatóan eltérő vízminőségi hatást takar.
