Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

584 Varga P., Ábrahám M. és Simor J. Valamennyi mintavételi helyen csak a legjellemzőbb mutatók vizsgálatára kerülhetett sor, de ezek válogatása úgy történt, hogy egyaránt jellemezni lehessen az ásványi sótartalom, a szervesanyag-tartalom, a növényi tápanyagok, a biológiai mutatók és a bakteriológiai szennyezés hossz-szelvény menti változását. A minták vizsgálatánál a magyar vízügyi gyakorlatban alkalmazott módszereket követtük (VITUKI 1975, Felföldi 1980). A „vízszállal együttmozgó" vizsgálat körülményeinek jellemző adatait az I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat A „vízszállal együttmozgó" vizsgálatok jellemző adatai Vizsgálat ideje Átlagos vízhozam Vízjárás Vízhőfok Vizsgálat ideje m

3 °C 1981. VIII. 24-26 2000 apadó 16,8-18,6 1982. XI. 15-18. 1100 völgyelő 6,4- 8,0 1984. VIII. 13-17. 2500 áradó 18,0-20,6 1985. XI. 24-28. 1200 áradó 2,0- 4,4 1987. IX. 7-11. 2300 áradó 16,2-18,5 1. A vízminőségi állapot összefoglaló értékelése A „vízszállal együttmozgó" vizsgálatok során a só töménységének hossz-szelvényben való változását az azzal szoros kapcsolatban levő elektromos vezetőképesség értékének mérésével követtük nyomon (Horváth-Pannonhalmi-Várday 1981). A vezetőképesség 25 000-55 000 nS m ~

1 érték között és ennek megfelelően a sótartalom 190-340

gm3 között változott. A sótartalom lefelé haladva lassan növekedett. Kisebb emelkedő lépcsőket a Vág torkolata alatt, Budapest térségében és a Sió torkolata alatt lehetett észlelni. Ez a lépcsős növekedés leginkább a kis vízhozamú időszakokban figyelhető meg, és ekkor egy-egy ugrás a 20%-os nagyságrendet is megközelíti. A lépcsős növekedést a nagyobb sótartalmú mellékvízfolyások, a használt víz bevezetések és a hordalék oldódása okozza. A sótartalom mennyisége és a sóösszetétel kismértékű változása a vízhasználatokat nem korlátozza. A vizsgálatok során az oldott oxigén 7,2-11,8 g m~

3, az oxigéntelítettség 60-114% között változott. Az oldott oxigén értéke a hossz-szelvényben két típus szerint alakult: A 2-8 °C-os vízhőmérsékletnél, azaz a novemberi vizsgálatoknál Komárom, Esztergom térségéig csökkenés, majd Budapest térségéig emelkedés jelentkezett. Budapest alatt ismét csökkenés, majd Szekszárd, Baja térségétől újra emelkedés következett be. A 16-20 °C-os vízhőmérsékletnél végrehajtott vizsgálatoknál a szennyezőanyagok bomlásátjelző csökkenő oxigén telítettségű szakaszok nem, vagy csak rövid távon alakulnak ki. Jellemzőbb az oxigéntelítettség folyamatos, különösen Budapest alatt, emelkedő irányzata. Az oxigén telítettség értéke ilyenkor 80% felett van és különösen az alsó Duna-szakaszon a túltelített állapot kialakulása sem ritka. Ez azt jelenti, hogy a vegetációs időszakban jelenlevő algatömeg több oxigént termel, mint amennyi a bomló szerveze-