Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Szigyártó Z.-Gilyénné Hofer A.-Laczay I.-Várnainé Pongrácz M.: Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására
574 Szigyártó Z., G ily énné H of er A., Laczay I. és Várnainé Pongrácz M. meg. Ez pedig növekedése ellenére sem jelent szignifikáns eltérést az alapvizsgálatok ( VITUKI 1976) szerinti 0,71 m-es 5%-os konfidencia sávval jellemezhető 9,86 m-es 1%-os árvízszinthez képest. A II. táblázat adatai egyúttal arra is engednek következtetni, hogy az új felismerésnek, a szórásnégyzetek növekedési tendenciájának a figyelembevétele sem okoz szignifikáns változást az 1970-re számítható 1%-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes vízállások értékében ( VITUKI 1988). 4.2. Az idősor 16 éves meghosszabbításának hatása A következő fontos, megválaszolásra váró kérdés az, hogy az 1970-ig tartó adatsorok 16 éves meghosszabbítása eredményez-e az adatokban, illetve a szórásnégyzetekben szignifikáns trendet, s ezek figyelembevétele okoz-e változást az 1 %-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes vízállások értékében. A kérdés tisztázására elvégzett számítások a következő eredményre ( VITUKI 1988) vezettek : - Az adatsorok 16 éves meghosszabbításának következményeként a Duna dunaföldvári szelvényének az adatsorában már ki lehetett mutatni szignifikáns trendet, s mind a két vizsgált dunai szelvényben, tehát mind Nagymarosnál, mind pedig Dunaföldvárnál ennek hatására a szórásnégyzetekben is szignifikáns trend jelentkezett. Mindez azonban nem szükségképpen eredményezte az 1%-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes árvízszintek szignifikáns megnövekedését is. Ez ugyanis csak Nagymarosnál volt kimutatható, ahol ez az érték +0,49 m-re adódott oly módon, hogy erre a változásra a 4. ábra szerinti „G" minősítés volt a jellemző. - A vizsgált tiszai szelvények közül csak a legalsó, a szegedi szelvény volt az, amelynek adataiban szignifikáns trend az adatsor meghosszabbítása ellenére sem volt kimutatható, s amelynél az 1 %-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes vízállások szintje sem változott szignifikánsan. A Tokaj, Tiszafüred, Szolnok állomásnál viszont az adatsorok meghosszabbításának következményeként azokban más szignifikáns trend jelentkezett, s mindez az 1 %-os árvízszint mintegy 0,50-0,80 m-es szignifikáns megemelkedését is maga után vonta. - Már sokkal összetettebb a kép a Körösök rendszerében; bár általános jellegű tapasztalatként rögtön megállapítható, hogy az 1%-os valószínűségű évi legnagyobb jégmentes vízállás szignifikánsan csak ott emelkedett meg, ahol a szórásnégyzetek változásában is szignifikáns trend mutatkozott. Igen figyelemre méltó továbbá az a megfigyelés is, hogy a Sebes-Körös és a Berettyó azon szelvényeiben, ahol az 1 %-os árvízszint szignifikánsan megemelkedett, egyúttal az adatsorok függelenségének a vizsgálata is kedvezőtlen eredményre vezetett, ami - SebesKörös, Körösszakái szelvény kivételével - egyértelműen az adatsorok 16 éves meghoszszabbítására vezethető vissza. A részletes vizsgálatok továbbá rámutattak arra is, hogy a mintegy 0,50-1,10 m-es (tehát elég jelentős) árvízszint-emelkedés egyértelműen a Sebes-Körös és a Kettős-Körös mentén jelentkezik - egyben hatást gyakorolva a mellékfolyók torkolati szakaszán előálló árvízszintek alakulására is. Mindezek mellett fel kell azonban hívni a figyelmet a következőkre is ( VITUKI 1988):
