Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Szigyártó Z.-Gilyénné Hofer A.-Laczay I.-Várnainé Pongrácz M.: Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására

Módszertani vizsgálatok a töltésezett folyók nagyvízi vízjárásának meghatározására 561 A másik körülmény, amely a meghatározott mértékadó árvízszintek érvényességi idejét bizonytalanná tette, hogy a vizsgált 20 vízfolyás közül kilencnél a nagyvizek elsősorban az utolsó évtizedekben emelkedő irányzatot mutattak, és nem lehetett tudni, hogy a változás jellege és üteme a jövőben hogyan alakul. 1. Várhatóérték analízis módszere Az 1901 -70 közötti 70 év észlelési adatai alapján meghatározott mértékadó árvízszinteket, az 1970. év utáni észlelések adataira is támaszkodva megvizsgáltuk, hogy 1970 óta mutatkozik-e valamilyen változás a: éves jégmentes nagyvizek vízjárásában. Az esetleges változások vizsgálatára egy új módszert vezettünk be, amelynek segítségével már az idősorokhoz csatlakozó néhány újabb észlelési eredmény alapján is következtetni lehet a vízjárás esetleges megváltozására. A módszer alapja a középérték változásának vizsgálata abban az esetben, amidőn - az évi legnagyobb jégmentes vízállások 1. ábra. A Bodrog évi legnagyobb jégmentes vízállásainak alakulása az átlagértékek tükrében Рис. I. Изменение максимальных годовых уровней воды в безледные периоды для р. Бодрога Fig. 1. Fluctuation of annual maximum iceless stages on River Bodrog as reflected in the average values Fig. 1. Evolution des hauteurs d'eau maximales annuelles sans effets de glace de la riviéra Bodrog en fonction des valeurs moyennes eloszlásához hasonlóan - a minta normális eloszlásból származik {Szigyártó-Várnainé 1981), lényege pedig az, hogy a várhatóérték változásának vizsgálatakor a változás jellegére nézve nem tételez fel semmiféle függvényalakot sem, s arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló adatsort minél több olyan szakaszra bontsa, amelynek várhatóértéke szignifikánsan eltér a szomszédos szakaszok várhatóértékétől. (Önálló, szakadásmentes szakaszok.) A módszer első alkalmazására az Országos Vízügyi Hivatal megbízására „Az árvízvédelem hidrológiai alapjainak fejlesztése" című program keretében került sor (VITUKI 1980), s nem várt, meglepő eredményre vezetett. Ugyanis segítségével ki lehetett mutatni, hogy a Bodrog bodrogszerdahelyi vízmérce állomásán 1939-40 között egy korábban figyelmen kívül hagyott mintegy 1 m-es vízmérce „0" pont áthelyezése volt ( 1. ábra), s ezt utólag a vízmércére