Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Nováky Béla: A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata

522 Nováky Béla 1. A globális éghajlati változások általános kérdései Az 1970-es években az éghajlat kutatásával foglalkozó szakemberek körében mindinkább erősödött az a felismerés, hogy a légkör különböző emberi tevékenységből eredő elszennyeződése számos nem kívánatos következménnyel - így a savas esők megjelenésével és gyakoribbá válásával, az ultraibolya sugárzás megnövekedésével, a hőmérsékleti egyensúly megbomlásával - járt együtt. Az utóbbi két évtizedben a Föld jelentős részére kiterjedő időjárási szélsőségek amelyek okait nyilvánvalóan a bolygónk egészét átfogó, planetáris méretű folyamatokban kell keresni - számos megoldásra váró kérdést tesznek fel : - vajon ezek a változások csak egy átmeneti éghajlati ingadozás vagy egy tartós(abb) éghajlati változás szélsőséges megnyilvánulásai? - amennyiben éghajlati változásokról van szó, úgy e változásokban milyen szerepet játszanak a különféle emberi tevékenységek ? - az éghajlati változások milyen kihatással lehetnek e különféle ökoszisztémákra, a környezetre, valamint azokon keresztül a társadalomra, de különösen a gazdasági élet különböző területeire? - az éghajlati változások kihívásaira milyen választ tud adni a társadalom, egyáltalában elegendőek-e a ma meglevő eszközök az éghajlati változások esetleges következményeinek kivédésére, szabályozására és kihasználására? Az ENSZ kezdeményezésére első ízben 1972-ben Stockholmban rendezett környezetvédelmi konferencia már hangsúly ozta, hogy az éghajlat a természeti környezet része, megóvása a ma élő generáció fontos feladata. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) 1980-ban egy átfogó kutatási programot, az ún. Éghajlati Világprogramot (WCP) indított az éghajlati változások, egyáltalán az éghajlat vizsgálatára. Az Éghajlati Világprogram négy alprogramja közül az egyik - az Éghajlatkutatási Világprogram (WCRP) - az éghajlat előrejelezhetőségének és az antropogén eredetű módosulásainak elemzését tűzte ki céljául. Égy másik alprogram - az éghajlati hatások tanulmányozásának programja (WCIP) - az ember és éghajlat kapcsolatának vizsgálatát irányozta elő. Az alprogram alapvető feladatként jelölte meg annak vizsgálatát, hogy miként lehet az éghajlati ingadozásokat, az éghajlati változásokat figyelembe venni a különböző társadalmi-gazdasági fejlesztési politikák alakításában. Az Éghajlati Világprogram keretében az ICSU környezeti problémákra szakosodott tudományos bizottsága (SCOPE) egy átfogó tanulmányt készített az éghajlati hatásvizsgálatok - elsősorban módszertani - kérdéseiről az éghajlati ingadozásokra különösen és közvetlenül érzékeny mezőgazdaság, tengeri halászat, legeltetéses állattenyésztés, a hasznosítható vízkészletek, az energiafelhasználás terén, illetve átfogóan a társadalom egészét érintően. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma támogatásával készült igen részletes hat kötetben megjelenő - tanulmányi jelentés összegzi - a légköri szén-dioxid (C0

2) és egyéb légköri szennyező anyagok múltbeli tényleges és jövőben feltételezett alakulása, - a légköri szennyeződéseknek a Föld globális és regionális éghajlatára gyakorolt hatása, - az éghajlati változásoknak a növényzetre, a tengerek szintjére, a Föld felszínét borító állandó hó és jégtakaró alakulására gyakorolt közvetlen hatásai, - az éghajlati változásoknak az éghajlatra különösen érzékeny tevékenységek (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, energiagazdálkodás, egészségügy, tengeri halászat)