Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Nováky Béla: A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata

A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata 523 vonatkozásában meglevő ismereteket, bizonytalanságokat, kételyeket és kérdéseket. A tanulmány - mintegy felvállalva az advocatus diaboli szerepét - rendkívül kritikusan értékel minden tudományos eredményt, megállapítást, ezért különösen meggyőző egyik végeredményként adott megállapítása, miszerint elméletileg is alátámasztható, hogy a C0

2 és egyéb szennyező gázok légköri kibocsátásának folytatása a Föld globális felmelegedéséhez vezet, s ennek a felmelegedésnek a jelei a legutóbbi évtizedekben már kimutathatóan jelentkeztek. Az UNEP, a WMO és az ICSU szervezésében az ausztriai Villachban 1985-ben tartott nemzetközi konferencia részletesen megtárgyalta azt a kérdést, hogy a légkör C0

2-tartalmának növekedése milyen mértékben módosít(hat)ja a Föld éghajlatát, s ennek milyen következményei lehetnek. A munkaértekezlet záródokumentuma elsősorban a társtudományok művelőinek és a politikai döntéshozóknak a figyelmét kívánta felhívni arra, hogy a Föld globális felmelegedése már a viszonylagos közeljövőben - a jövő század első felétől kezdődően - reális környezeti probléma és e felmelegedésnek lényeges kihatásai lesznek a globális ökoszisztémákra, a mezőgazdaságra, a vízkészletekre, összességében a társadalom egészére. A munkaértekezlet ajánlásai - egyebek mellett - felhívják a figyelmet arra, hogy fokozni kell a tudomány és a politikai döntéshozás aktív együttműködését az éghajlati változásokat figyelembe vevő fejlesztési alternatívák kidolgozásában, növelni kell a kutatás támogatását az éghajlati változások és következményeik terén nyitott kérdések megválaszolására. A villachi konferencia szellemében 1986 júniusában Laxenburgban megszervezett munkaértekezlet alapvető feladatának tekintette, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek az éghajlati hatásvizsgálatokat közelebb hozzák a politikai döntéshozókhoz és tanácsadóikhoz. Jövőképeket felrajzoló szcenáriók vizsgálatára tettek javaslatot a gazdaság éghajlatra leginkább érzékeny területein : a mezőgazdaságban, vízgazdálkodásban, erdőgazdálkodásban, tengeri halászatban, energiagazdálkodásban, hangsúlyozták továbbá a különböző tevékenységi területeken végzett éghajlati hatástanulmányok regionális szintű integrálásának fontosságát. Ilyen szcenáriókat foglal össze az Egyesült Államok Központi Légkörkutató Központjának (NCAR) nemrég kiadott tanulmánykötete. Az éghajlati hatásvizsgálatok a C0

2 megduplázódása következtében előálló új éghajlati egyensúlyi állapot feltételezéséből indulnak ki. A tanulmányok azt elemzik, hogy a feltételezett új éghajlati egyensúlyi állapot milyen mértékben változtatja meg egyes gazdasági tevékenységek - vízellátás, hajózás, mezőgazdaság természet-környezet feltételeit, milyen módon válaszol(hat) a társadalom az éghajlati változások kihívásaira. A légköri szennyeződésnek és az ebből adódó lehetséges éghajlati változásoknak a problémáját a hazai éghajlatkutatás nemcsak hogy ismeri, de a kérdéskör vizsgálatának fontosságát is felismerte. Az 1987-ben megrendezett Meteorológiai Tudományos Napok - az ICSU-nak a bolygónkon végbemenő globális, de különösen az emberi beavatkozások következményeként kialakított programjához csatlakozóan - előadásait az éghajlati változásokkal kapcsolatos külföldi és hazai kutatások eredményeinek átfogó bemutatására szentelte. Ugyanakkor az éghajlati változások hatásvizsgálatai szinte teljesen hiányoznak a társtudományokban, távlati tervezéseink pedig még alternatívák vonatkozásában sem veszik figyelembe a lehetséges éghajlati változásokat. A legutóbbi vízgazdálkodási keretterv - jóllehet kezdeményezések voltak ezen éghajlati hatásvizsgálatok vonatkozásában is - változatlan éghajlati feltételekkel számol.