Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Szilágyi F.-Szabó Sz.-Mándoki M.-Tóth L.: A műszaki beavatkozások hatása a Velencei-tó vízminőségére
A műszaki beavatkozások hatása a Velencei-tó vízminőségére 445 hosszban kiépültek a végleges partvédömüvek (4. ábra) különböző műszaki megoldást (11 típust) alkalmazva (Szabó-Fejér 1988). A beavatkozások következtében a tó összes területe kereken 1 km 2-rel csökkent, viszont csaknem 4 km 2-rel nőtt a nyíltvíz felülete ( III. táblázat) és a nyíltvíz/nádas arány jelentősen megváltozott. III. táblázat A Velencei-tó jellemző területeinek változása a műszaki beavatkozások következtében Megnevezése Jellemző terület Változás 1987/1959 Megnevezése 1959 1987 Változás 1987/1959 Megnevezése km 2 % km 2 % % Nyíltvíz 10,3 41 13,9 57 + 31,13 Nádas 15,0 59 10,5 43 - 30,00 Összes terület 25,3 100 24,4 100 -3,56 6. A műszaki beavatkozások vízminőségi hatása A Velencei-tó rendszeres hidrobiológiái kutatása a hatvanas évek végén kezdődött, célja a műszaki beavatkozások hidrobiológiái megalapozása, és a vízminőségi-hidrobiológiái változások nyomonkövetése volt. Rendszeres vízkémiai (1972/2, 1974), fito- és Zooplankton ( VITUKI 1971/3, 1972, 1974, 1975, 1977, 1979, 1981 /а, 1983), valamint alkalmankénti makrofita (VITUKI 1969, 1971 3, 1972, 1975, 1977, 1979, 1980, Kovács et al. 1985), zoobentosz (VITUKI 1969, 1971), bakterioplankton vizsgálatok, valamint üledékkémiai (VITUKI 1971, 1982) vizsgálatok történtek. Az élőbevonat (VITUKI 1985) és a halállomány vizsgálata (VITUKI 1969, 1973), valamint tápanyagforgalmi mérések esetenként történtek az elmúlt két évtizedben. A vízminőségi-hidrobiológiái vizsgálatok közül a beavatkozások hatásának értékelésénél a kémiai vízminőségi mutatók kaptak fontos szerepet. A mintavételi helyeket az 5. ábrán tüntettük fel. Az értékeléshez az alábbi adatokat használtuk fel: - A VITUKI 1973-79 között a tó 24 mintavételi helyén gyűjtött vezetőképesség, ionösszetétel, a-klorofill, KOI M n- Secchi-átlátszóság adatokat. Az évenkénti mérésszám erősen változó volt. -A VITUKI által 1981-84 között a tó 11 mintavételi helyén gyűjtött adatok (vezetőképesség, ionösszetétel, a-klorofill, KOI M n Secchi-átlátszóság, pH, lebegőanyag, NH 4 — N, N0 2 — N, NOj — N, Kjeldahl-N, összes N, P0 4 — P és összes P). Ezeken a helyeken évi hat mérés történt. A KDT VÍZIG által a tó öt mintavételi területén 1980-87 között mért vezetőképesség, összes ion, a-klorofill, N0 3 — N, összesen N, P0 4 — P, és összes P adatok. A mérések száma évenként 5-13 között változott. Az adatok értékelését megnehezítette, hogy a vízminőségi adatok eltérő mintavételi helyekről származnak és a mérések gyakorisága is erősen különbözött. Az értékelés megkönnyítése érdekében a tavat hat jellemző vízminőségi területre (5. ábra) osztottuk fel, és így már egyrészt a mintavételi helyek a tórészeket jól reprezentálják, másrészt a rendelkezésre álló adatsorok is elegendőek a statisztikai vizsgálatokhoz.
