Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: Ipari kotrások hatása a Komárom-Nagymaros közötti Duna-szakasz mederviszonyaira

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 3. füzet. IPARI KOTRÁSOK HATÁSA A KOMÁROM-NAGYMAROS KÖZÖTTI DUNA-SZAKASZ MEDERVISZONYAIRA DR. LACZAY ISTVÁN Az Országos Vízügyi Hivatal, majd anak jogutódjaként a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából, az A/1.1. „A folyószabályozás környezeti hatásainak elemzése" című К + F feladatban 1986-88 között felmérték a Komárom-Tass közötti Duna-szakasz V.O. nyilvántartási mederszelvényeit és közel 800 mederanyag mintát vettek. Összegyűjtötték a folyószabályozási müvek, az ipari és egyéb kotrások adatait, majd értékelték a Nagymaros-Tass közötti szakasz meder-, mederanyag viszonyainak 1969 óta történt változását, valamint annak összefüggéseit a kotrásokkal, szabályozási művekkel, különös tekintettel a parti szűrésű vízbázisok helyzetére és igényeire. Az ismételt mederanyag mintázás vonatkozásában bizonyosan egyedülálló munka harmadik szakaszát a korábbiakhoz (Laczay 1987, 1988) hasonló módszerrel és szerkezetben mutatjuk be. 1. Kavicskotrás és a gázlók Az 1970-88. évi, Komárom-Dömös közötti dunai mederkotrások részletes adatait a magyar-csehszlovák határvízi bizottság jegyzőkönyvei, az Ipoly-torkolat alatt a KözépDuna-völgyi KÖ VÍZIG adatszolgáltatása alapján folyásirányban haladva, folyamatos összegzéssel, a m

3/m 'fajlagos terheléssel', a kotrási évvel és az érintett V.O. nyilvántartási szelvénnyel együtt az I. táblázatban közöljük. A Vág- és az Ipoly-torok közötti éves mennyiségeket és azok magyar-csehszlovák megoszlását az 1. ábra mutatja. A magyar, főként ipari kotrás a Nagymaros alatti kotrások leállítása (Laczay 1988), s ennek következtében a szállítási távolság jelentős növekedése ellenére 1979-től kétszeresére ugrott. A pilismarón öblözeti kotrás belépésének hatására a kotrás mennyisége 1985-től némileg csökkent. A fajlagos kotrás hossz menti változása és összegzése a kotrási tervek, engedélyek alapján a 2. ábra felső részén látható. A tényleges kotrások helye a hiányos technológiai fegyelem miatt az utófelvételek híján általában bizonytalan, amit a későbbiekben az ábra felső- és alsó-részének összevetésénél figyelembe kell venni. Az 1766-1701,9 fkm között 19 év alatt kikotort kereken 31,5 millió m

3 homokos kavics megoszlása a következő (I. táblázat) : - magyar kotrás az Ipoly fölött 18,5 millió m

3 - csehszlovák kotrás 9,0 millió m

3 - magyar kotrás az Ipolytól Dömösig 4,0 millió m

3. A kézirat érkezett: 1989. V. 16. Dr. Laczay István oki. építőmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.