Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

368 Starosolszky Ödön 16. ábra. A jégmegállás napján mért „kritikus" léghőmérsékletek eloszlásfüggvénye Рис. 16. Кривые распределения критических температур воздуха в день начала ледостава Fig. 16. The distribution curve of "critical" air temperatures measured on the day of stopped ice-sheet Bild 16. Verteilungsfunktion der ,,kritischen" Lufttemperaturen gemessen am Anfang s tag des Eisstandes oldottanyag tartalma az elmúlt öt évtized alatt 210 g m~

3-ról 360 g m~

3-re növekedett. Ez a változás a szilárd jégképződéshez szükséges időtartamot mintegy 12%-kal növelte, vagyis a szilárd jégképződési folyamata lelassult. A szennyezettebb mederszakaszokra jellemző oldottanyag-tartalmú víz esetében a szilárd jég képződési időigénye 41%-kal növekedett. A duzzasztott mederszakaszon várhatóan csökken az állójég időtartama és megnövekszik a jégbeálláshoz szükséges kritikus léghőmérséklet. A vízminőség hatását Déri (1985) jégbeállást megelőző fagyos időszak C

m klorid-ion töménységével, mint átfogó paraméterrel veszi figyelembe. A Duna budapesti szakaszára a beállást megelőző fagyos időszak átlagos vízhozamával (Q

m) és a vízhőmérsékleti átlaggal (r

w m), a negatív levegő hőmérséklet összeggel az álló jég időszakában ( t

a*) hozza összefüggésbe az álló jég t* időtartamát. Az 1932/33 - 1963/64 közötti összesen 14 állójeges télen az álló jég időtartamára ,* 1.57 V) ,0,25 П

0'

2

1 C

0'

2

0 empirikus összefüggést állította fel (Déri 1985). Ha például a negatív levegő hőfok összeg - 100 °C akkor 5 g m3 klorid-ion töménységnél 22,1 napig, de 35 g m~

3 klorid-ion töménységnél már csak 15,0 napig lesz állójég, 0,1 °C átlagos vízhőfokot és 1000 m

3 s

_

1 vízhozamot feltételezve a befagyást megelőző időszakban. A vízminőség-változás jégjárásmódosító hatására lehet következtetni abból is, hogy az utóbbi évtizedekben bekövetkezett vízszennyeződés hatására az állóvizek esetében is