Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

356 Starosolszky Ödön II. táblázat Jégmentes és állójeges napok megoszlása Vízmérce Jégmentes Állójeges Észlelési hiány % Dunaremete Nagymaros Budapest Dunaföldvár Mohács 14 11 10 16,3 12,8 11,6 9,3 9,3 16 19 22 36 42 18,6 22,1 25,6 41,9 48,8 1,2 2,3 2,3 1,2 1,2 Legnagyobb jeges időtartamok hossza III. táblázat Vízmérce Jég Állójég A jég Vízmérce d legkorábbi megjelenése legkésőbbi eltűnése Dunaremete 92 (122) 82 (97) 1902. 11. 21. 1929. 3. 20. Nagymaros 93 (131) 70 (99) 1908. 11. 16. 1929. 3. 24. Budapest 94 (132) 84 (97) 1908. 11. 16. 1929. 3. 25. Dunaföldvár 86 (131) 71 (99) 1908. 11. 16. 1929. 3. 25. Mohács 95 (133) 67 (103) 1908. 11. 16. 1940. 3. 27. A gyakorisági görbékről (5. ábra) a következő következtetések vonhatók le: - Dunaremetén mind a mozgó, mind az álló jeges időszak összes hossza alatta van a nagymarosinak és budapestinek, - Budapest és Nagymaros között nincs lényeges eltérés a gyakorisági görbéken, - Mohácsnál a gyakorisági görbék alatti terület a legnagyobb és a legnagyobb előfordulási gyakoriság van, - a legnagyobb gyakoriság mindenütt január közepén van. A tartóssági (valószínűségi) görbéket (5. ábra) össze-összehasonlítva megállapítható, hogy - A jég megjelenés és eltűnési valószínűségében alig van eltérés a dunaremetei, a nagymarosi és a budapesti állomások között. - A jégbeállás valószínűsége a Dunaremeténél kisebb, mint lejjebb. - A jégfelszakadás valószínűsége Dunaremeténél a legnagyobb és lefelé haladva csökken, azaz lejjebb későbbi felszakadás valószínűbb. 4.2. A jégjelenségek időbeni változásai a Duna magyarországi szakaszán A Duna pozsony-mohácsi szakaszán végzett folyószabályozások, a jégtörők beavatkozásai, illetve a felső szakaszról érkező jégmennyiségnek az osztrák Duna-szakaszon levő vízlépcsők hatására bekövetkező csökkenése, a vízminőség és vízhőfok-változások azonban minden bizonnyal időben komoly változásokat okozott a jégjárásban. A 6. ábrán