Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

A vízlépcsők hatása a jégjárásra 357 példaként a Duna budapesti szelvényében az álló jeges napok gyakoriságának időbeni változását tüntettük fel, 1885-1985 között 25 évenkénti bontásban. Az álló jég gyakoriságának csökkentését a 6. ábra mutatja. A jégjelenségek időbeni egyértelmű változása egyben a jég-adatsorok homogenitását is megkérdőjelezi. Ezért kellett feladatnak kitűzni a jégviszonyok utóbbi évtizedekben bekövetkező változásainak elemzését. A 7. ábrán a pozsonyi, a komáromi, a budapesti, a paksi és a mohácsi szelvény jég adatainak idősora látható az 1875-1985 közötti időszakra a jeges napok és a beállt jeges napok vonatkozásában. 6. ábra. Az álló jeges napok gyakoriságának összehasonlítása Рис. 6. Сопоставление частоты дней с ледоставом Fig. 6. Comparison of the frequency of days with standing ice Bild 6. Vergleich der Häufigkeit der Tage mit Eisstand A pozsonyi adatok 1955-56 teléig a pozsonyi 1868,8 fkm, 1956-57 telétől az „országhatár": 1850 fkm szel\ íyre vonatkoznak. A módosításra azért volt szükség, mert ez időtől kezdve megszűnt az urszághatáron túli jégjárási nyilvántartás. A 7. ábrán szembeötlő, hogy az 1960-as évektől kezdődően mind az öt vizsgált szelvényben ugrásszerűen csökken a jeges napok száma. Az 1875-1960 közötti időszak álló jeges napjainak gyakoriságát elválasztva az 1960-85-ös időszakétól (8. ábra), jól látható, hogy a pozsonyi szelvényben 24,3%-kal kisebb a 0 gyakoriságok száma; lefelé haladva is jól kiütközik a gyakorisági görbe balra tolódása a kevesebb napszám felé. Tovább finomítva a statisztikai adatközöket, a gyakoriságot az utolsó 100 évre, 1885-1985 között 25 évenkénti bontásban fölrakva (6. ábra) ugyancsak a balra tolódási irányzat mutatkozik. Érdekes összehasonlító eredményre vezetett az utolsó két jeges tél, nevezetesen az 1962-63-as és az 1984-85-ös évek jégjárásának összehasonlítása a léghőmérsékletek figyelembevételével. A jég teljes beállásához 1962. decemberében elegendő volt - 102,4 °C 26 napi középhőmérséklet összeg, addig 1985 januárjában a - 121,4 °C 13 napi sem. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy az 1985. januári legnagyobb lehűlést, viszonylag erős fölmelegedés követte, ez középhőmérséklet összegben + 22,6 °C volt. Ez az érték meghaladta a + 14,7 °C-os értéket, mely az 1962-63-as 58 napig teljesen beállt jeget megolvasztotta és zajlással elsodorta a szelvényből. A jégjárás további vizsgálata céljából az 1962/63-as és az 1984/85-ös évek jéghozamának alakulását hasonlítottuk össze a zajlásból beállásba hajló időben. A jegesedés 1 hét különbséggel következett be (9. ábra). A jéghozamokat mért jégvastagságokkal,