Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Az antropoyén klímaváltozás hatása egy víztározó teljesítőképességére 323 A vizsgálat alapjául a budapesti hosszú észlelési adatsorú (1891-1984) csapadékmérő-állomás (1. ábra) és a Sajó-Felsőzsolca szintén hosszú adatsorú (1891-1984), viszonylag megbízható vízhozammérő-állomás 93 éves adatsora (2. ábra) szolgált. Az évi csapadékösszegek tapasztalati eloszlásfüggvénye 3 paraméteres gamma, míg az évi vízhozamösszegek 2 paraméteres gamma-eloszlással közelíthető (Csoma-Szígyártó 1975, Reimann-V. Nagy 1984). 2. ábra. A felsőzsolcai évi vízhozam-összegek teljes adatsorának tapasztalati és simuló eloszlásfüggvénye (n = 93 év) Fig. 2. Empirical and fitted distribution curves of the total series of annual discharge sums of Felsözsolca (n = 93 years) Bild 2. Empirische und schmiegende Verteilungsfunktion der vollständigen Datenreihe der jährlichen Abflußmengen am Pegelquerschnitt Felsözsolca (n = 93 Jahre ) A vizsgált víztározó a Sajó vízgyűjtőjén helyezkedik el, ahol a leghosszabb észlelési adatsorral a miskolci csapadékmérő-állomás rendelkezik. Vizsgálataink során kiderült, hogy ez mégsem elégséges és ezért a miskolci csapadék-adatsor helyett a budapestit alkalmaztuk, azzal a megfontolással, hogy a két állomás között az évi csapadékösszegek korrelációja megfelelő. 62 adat felhasználásával ugyanis a korrelációs együttható értéke + 0,71-re adódott, amit elfogadhatónak tartottunk. Természetesen módszereink feltételezik azt is, hogy a miskolci csapadéksor szoros kapcsolatban van a Sajó egész vízgyűjtőjére átlagolt csapadékösszegck adatsorával. A budapesti évi csapadékösszegek ( 1. ábra) és a felsőzsolcai évi vízhozamösszegek megbízható hosszú idejű adatsorait az éghajlatváltozás előtti klímát jellemző értékeknek tekintjük. A két hosszú idejű adatsorból megszerkeszthetők a jelen klímaviszonyok között érvényes tározó-teljesítőképességi görbék. A szerkesztést a Rippl-féle tömeggörbe-módszer alkalmazásával 50 db, egyenként 100 év hosszúságú szimulált évi vízhozamösszegek felhasználásával végezzük. A klímaváltozás hatásának becslését az észlelt vízhozamösszeg-adatsor megfelelő csonkításával, majd a folyamatosnak tekintett csonkított adatsorból előállított ugyancsak 50 db 100 év hosszúságú szimulált vízhozamösszegadatsor felhasználásával végezzük. 2. Csapadék- és vízhozam-adatsor csonkítása A klímaváltozás hatására feltételezetten bekövetkező 10%-os évi csapadékösszegcsökkenés vizsgálata érdekében a budapesti észlelt csapadék-adatsorból (1. ábra) egy csonkított csapadékösszeg-adatsort (3. ábra) állítottunk elő oly módon, hogy a mesterséges csapadék-adatsor eloszlástípusa megegyezzék az eredeti adatsoréval, szórása lehetőleg csak kevéssé változzon, várható értéke viszont 10%-kal legyen kisebb az eredetinél. A csonkított adatsorok előállítását úgy végeztük, hogy az eredeti adatsor folymmatossága a lehető legkevesebb helyen szakadjon meg egy-egy adat elhagyása következtéb -л. A csonkítás