Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben. II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 2. füzet NITRIFIKÁCIÓ HALASTAVAKBAN ÉS TERMÉSZETES VIZEKBEN II. NITRIFIKÁCIÓ A NYÍLT VÍZBEN ÉS AZ ÜLEDÉKBEN DR. PÉKÁR FERENC, DR. OLÁH JÁNOS és TÓTH LÁSZLÓ A vízi ökoszisztémák nitrogén körforgalmának egyik lényeges áramlási útja a nitrifikáció, melynek során bakteriális tevékenység eredményeképpen a rendszerben levő ammónia a nitriten keresztül nitráttá oxidálódik. E folyamat vízi anyagforgalomban betöltött szerepének feltárásához, valamint jelentőségének megítéléséhez elsősorban mennyiségi vizsgálatokon keresztül juthatunk el. Vízben és üledékben végbemenő nitrifikációra az 1970-es évek elejétől találhatunk menynyiségi adatokat. A vízre vonatkozó adatok nagyobb részben mély tavakban, kisebb részben folyókban és tengerekben végzett vizsgálatok eredményei. A nitrifikáció sebességét üledékekben - mennyiségileg a legtöbb esetben tengeri és mély tavi üledékben tanulmányozták. Sekély tavakra vonatkozóan - sem a vízre, sem az üledékre - mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésünkre, ezért egy összetett kutatási program keretében, mely hazai vizeink nitrogénforgalmának megismerésére irányult, vállalkoztunk a Balatonban (Keszthelyi-öböl), a Holt-Körös víztározóban és két eltérő típusú halastóban végbemenő nitrifikáció mennyiségi szempontból történő tanulmányozására. 1. Anyag és módszer 1.1. Mintavételi helyek A 32 km

2 területű, 2 m átlagos vízmélységű Keszthelyi-öböl a Balaton legnagyobb szerves és szervetlen tápanyag terhelésnek kitett területe, amely az elmúlt 15 év során gyorsan eutrofizálódott, s napjainkban a sekély, hipertróf vizek jellegzetes tüneteit mutatja (Oláh el al. 1981). A Keszthelyi-öböl közepén, a parttól 5 km-re kijelölt mintavételi helyünk volt, a mintákat hajóról vettük és a helyszínen inkubáltuk. A jég alóli mintavételekhez léket vágtunk. A Hármas-Körös szarvasi holtága különböző célokat szolgáló víztározó. Két alapvető vízgazdálkodási feladata a belvizek fogadása és öntözővíz szolgáltatás. Hasznosítják A kézirat érkezett: 1989. I. 15. Dr. Pékár Ferenc oki. vegyész, a Haltenyésztési Kutató Intézet (HAK1, Szarvas) tudományos munkatársa. Dr. Oláh János oki. biológus, a biológiai tudományok doktora, a HAK1 tudományos tanácsadója. Tóth László oki. mg. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) ny. tudományos főmunkatársa. A tanulmány első része a Vízügyi Közlemények LX1X. évf. 1987 évi 2. füzetében jelent meg. I. A nitrifikáció meghatározási módszerei cimmel.