Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben. II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben

296 Pékár F., Oláh J. és Tóth L. ezen kívül üdülés, fürdés, vízisport céljaira és horgászvízként, hal- és kacsatenyésztésre, valamint befogadja Szarvas város tisztított szennyvizét is. A HAKI kezelésében levő holtág szakaszon intenzív hal- és kacsatenyésztés folyik. Az együtt folytatott hal- és kacsatenyésztés a hal és kacsa megfelelő népesitésén és a kacsa takarmányozásán alapul, kiegészítő haltakarmányozást csak akkor alkalmaznak, ha pontyot is kihelyeznek. A holtágnak ezen a szakaszán a kacsatrágya jelenti a legjelentősebb külső szervesanyag- és tápanyagforrást. A vizsgálati időszakban évente átlagosan 260 000 db pecsenyekacsát neveltek fel a holtágon. 1981-ben km

2-ként 270 000 db két- és háromnyaras pontyot és növényevő halat helyeztek kis és 148 800 kg • km"

2 nettó halhozamot értek el. A nettó hozam 86%-a növényevő hal volt. A víztározó 0,38 km

2 területü, átlagos vízmélysége 2,5 m. A mintavételi hely a kacsatenyésztő-telep közelében, a meder közepén volt. A mintákat csónakról vettük és a helyszínen stégről inkubáltuk. A jég alóli mintavételhez ugyanezen a helyen léket vágtunk. A híg sertéstrágyával kezelt kísérleti halastó (HAKI, központi tórendszer, Szarvas) területe 0,0015 km

2, átlagos vízmélysége 0,70 m. A tóban 1980 óta folynak a sertéstrágya halastavi elhelyezésének kísérletei. 1980-ban 2500 m

3, 1981-ben pedig 250 m

3 sertéstrágyát juttattak a tóba, naponkénti permetezéssel. A tóban mindkét évben polikultúrás haltenyésztés folyt, takarmányozás nélkül. 1980-ban kittként 600 000 db egy- és kétnyaras pontyot és ugyanennyi egy- és kétnyaras növényevő halat helyeztek ki. A nettó halhozam 108 500 kg • km2 volt. 1981-ben a népesítési sűrűség 600 000 db • km"

2, a kihelyezett állomány 20%-a kétnyaras ponty, 80%-a kétnyaras növényevő hal volt, 50 100 kg • km ~

2 nettó hozamot értek el. A mintavétel stégről történt, ugyanitt inkubáltunk. Műtrágyával kezelt kísérleti halastó (HAKI, központi tórendszer, Szarvas) területe 0,0015 km

2, átlagos vízmélysége 0,70 m. 1980-ban és 1980-ban is 20 kg hatóanyag-tartalmú nitrogén-műtrágyával kezelték, hetenkénti adagolással. A tóban mindkét évben polikultúrás haltenyésztés folyt, takarmányozás nélkül. A tó a hígtrágyás kísérlet kontrolltavaként üzemelt. 1980-ban 100 000 db • km2 kétnyaras pontyot és 250 000 db • km2 kétnyaras növényevő halat helyeztek ki. A nettó halhozam 211 400 kg km2 volt. 1981-ben a kihelyezés megegyezett az előző évivel, a nettó halhozam 95 000 kg-km"

2 volt. A mintavétel stégről történt, ugyanitt inkubáltunk. 1.2. Vízmintavétel A nitrifikáció vizsgálatához a vízoszlop felső 0,50 m-es rétegéből vettük a vízmintát, egy kb. 0,01 m

3-es 0,50 m hosszú, alul zárható, műanyag mintavevő csővel. Az üledék fölötti mintegy 0,20 m-es vízrétegből pedig Francev-féle mintavevővel vettük a mintákat. A mintákat nem tároltuk, a mintavétel után azonnal feldolgoztuk. 1.3. Üledék-mintavétel Az üledékmintákat Adamik-féle mintavevővel vettük. Egy vizsgálathoz legalább öt üledékoszlopot emeltünk ki, átlátszó plexiből készült, 0,05 m átmérőjű mintavevő csövekkel. A mintavevő csőből az üledékoszlopot egy dugattyú segítségével fokozatosan