Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző-Hajós Béla-Kiss Jenő-Stimm Miklós-Szepessy József: Műszaki fejlesztés a vízépítés területén

28 Bognár G y., Hajós В., Kiss J., Stimm M. és Szepessy J. növelik a minősítés, a használatbavételi engedélyezés és a minőségtanúsítás fontosságát. Tekintve, hogy ez a kérdés nemcsak a vízépítési tervezéseknél és kivitelezéseknél döntő fontosságú gazdasági és biztonsági kérdés, hanem az üzemelés terén is meghatározó jelentőségű, ezt a hozzá tartozó ellenőrzési módszerek kialakításával együtt a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak (KVM) sürgősen felül kell vizsgálnia, mert a jelenlegi gyakorlat elavult rendszer szerint dolgozik. A hatósági engedélyezési eljárás tartalmának a rendezése során célszerű lenne előírni a tervek és méretezések minőségének az ellenőrzési módját. Terjedőben van a számítógépes tervezés, ami a korábbiaknál részletesebb számítások elvégzését, több változat vizsgálatát és a döntések rendszer szemléletű előkészítését teszi lehetővé. Problémaként jelentkezik viszont a géppel végzett tervezések ellenőrizhetősége. Rendeletileg kellene szabályozni a szerzői jogvédelem kérdéseinek a figyelembevételével, hogy a tervezéshez alkalmazott számítógépi programok algoritmusa, az abban figyelembe vett erőjáték stb. hozzáférhető legyen a tervezők, a tervet ellenőrzők és engedélyezők számára. Ezen felül számpéldákon a programok hibátlanságát is ellenőrizni kellene. A megépült létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartáshoz, a technológiai fejlődéssel járó átalakításához az üzemeltetőnek szüksége van, vagy lehet a szerkezetek méretezési dokumentumaira is. Ezt ma a tervező nem köteles szolgáltatni, csak kívánságra bemutatni. Ezért célszerű lenne előírni, hogy - természetesen térítés ellenében - a tervező legyen köteles a megrendelő által kért méretezési dokumentációt, esetleg a változatait, annak rendelkezésére bocsátani. 3. Az építés és a karbantartás általános kérdései A vízépítési anyagok és szerkezetek az utóbbi tíz év során - a korábbi gépesítési eredményekre alapozva - olyan fejlődésen mentek át, hogy kevés kivételtől eltekintve az előttünk álló feladatokra a kutatók, fejlesztők, tervezők és kivitelezők tudnak megoldásokat találni. A kivitelezés során adódó legfőbb gondot a devizahiány jelenti, mert sokszor csak jelentéktelen mennyiségű külföldi anyaggal kellene a magyar adalékszereket kiegészíteni, de az is nehézségekbe ütközik. Ezen a helyen is alá kell húzni a minősítésnek, engedélyezésnek és szabványosításnak a fontosságát. Valamilyen módot kell keresni a károkat elhárító, esetleg megelőző ellenőrzésre. Építési módszerek, technológiák. A magyar vízgazdálkodás az elmúlt jó két és fél évtizedben jelentős fejlesztést hajtott végre és a kézműves vízépítési munkákat nagymértékben gépesítette, hellyel-közzel iparosította. A hatvanas évtizedben gépesítette a nagy tömegű földmunkákat, amellyel több százmillió m

3-nyi, a korábbinál jobb minőségű földműveket lehetett megépíteni. Betontechnológiában az előregyártás fejlődött ki. A hetvenes években az igényesebb földmunkák, a műtárgyépítő betontechnika, a betonszállítás és betonszivattyúzás, a réselés és más mélyalapozások, a víztelenítés, víz alóli kotrások és a kútfúrás technológiáját modernizálta. Ez idő alatt zajlott le a folyószabályozási kőmunkák gépesítése. A gazdasági fellendülés megtorpanása a munkahelyi kisgépesítés fejlesztését lassította, vagy leállította. Ez a tény megakadályozta a vízépítés komplex gépesítésének a megvalósítását és az általános iparosítását sem lehetett befejezni.