Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző-Hajós Béla-Kiss Jenő-Stimm Miklós-Szepessy József: Műszaki fejlesztés a vízépítés területén

26 Bognár G y., Hajós В., Kiss J., Stimm M. és Szepessy J. Az ágazat kiemelkedő jelentőségű beruházása a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kivitelezése, amelynek kiviteli csúcsa erre az időszakra esik. A vízellátás fejlesztése keretében 1990-ig a közüzemi vízművek napi kapacitása 350 ezer m

3-rel növekszik. A helyi vízkészletek kimerülése és elszennyeződése következtében tovább növekszik a regionális víztermelő, -ellátó rendszerek aránya és az összes tervezett kapacitás növekedésének egyharmadát képezi. A vízkészletek minőségének védelme érdekében kiemelkedő feladat a szennyvíz-elvezetés és - tisztítás dinamikus, a vízellítás ütemét meghaladó fejlesztése. Indokolt célkitűzés, hogy a közüzemi szennyvíztisztító telepek kapacitásának növekedése legalábbis érje el, illetve haladja meg a közcsatornán elvezetett szennyvizek mennyiségi növekedését. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a tisztítókapacitás 1990-re mintegy 40%-kal, napi 400 ezer m

3-rel növekszik és a biológiai szennyvíztisztító kapacitás részaránya az összes kapacitáson belül eléri az 50%-ot. A terület- és településfejlesztést, a lakosság élet- és vagyonvédelmét, a termelési folyamatok zavartalanságát, stb. szolgálják a vízkárelhárítási célú beavatkozások. Az árvédelmi műveket továbbra is úgy kell kiépíteni, hogy azok átlagosan a 100 évenként bekövetkező árhullámok biztonságos kivédésére legyenek alkalmasak. Egyes kiemelt területeken főleg a városok közelében az 1000 évenként előforduló árvizek hatását kell megakadályozni. Az árvízvédelmi művek erősítésével újabb, 180-200 km hosszú szakaszon épülnek ki az elsőrendű árvízvédelmi müvek az előírt méretre. Ezzel a kiépítettség aránya eléri a 68-69 %-ot. A töltések mellett a tartozékok és kiegészítő létesítmények összehangolt építése és állagmegőrző karbantartása biztosítandó. Megfelelő súlyt kell helyezni a szivárgásgátlás kiépítésére. Mindezek megvalósítása közben figyelembe kell venni a védekezés módszereinek és eszközeinek folyamatos fejlődését. A folyószabályozás keretében célkitűzés a medrek megfelelő vonalozásának, egyensúlyi állapotának kialakítása, fenntartása, az árvíz, a jég és a hordalék kártétel nélküli levezetése ; az engedélyezett és telepített vízhasználatok üzemelési feltételeinek, a partiszűrésű vízbázisok védelmének biztosítása ; a hajózási viszonyok javítása és a környezetvédelmi szempontok teljesítése. Irányelv, hogy a folyók csatornázásával a folyószabályozási feladatok nem szűnnek meg, a bögéken belül a partvédőmüveket erősíteni és emelni kell, a tározóban való vízmozgást szabályozni, a duzzasztómüvek alatt pedig esetleg a kimosások megakadályozására van szükség. A teljesen szabályozott folyószakaszok hossza 110 km-rel nő és ezzel a még szabályozandó folyóhossz 412 km-re csökken. A tószabályozás során a nagy tavak part, meder és vízszint szabályozására, továbbá az üdüléssel kapcsolatos társadalmi igények kielégítésére kell gondot fordítani, tekintettel a vízminőség megóvására. A tavak véglegesen szabályozott parthossza 11 km-rel nő. A vízrendezés területén alapvető célkitűzés a csapadék optimális hasznosítása és a helyileg nem hasznosítható felesleges vizek elvezetése. A célok teljesítéséért az állandó tározótérfogatot 200-250 millió m

3-re, az időszakos tározótérfogatot 280-300 millió m

3-re indokolt növelni. A vízrendezés fejlesztése keretében kereken 200 km állami kezelésű főcsatorna rendezése végezhető el, ezzel a belvízrendezési főművek teljesítőképessége eléri a 80%-ot. A belvízelvezetés időtartama 15 nap körül alakul. Megépül 45 m

3/s új szivattyú kapacitás. A főművek vízlevezető képessége 32 • 10

3 m

2/s/km

2-re nő. A belterületi vízrendezés keretében 300-400 km csatorna épülésével lehet számolni. A rendezett kisvízfolyások hossza 245 km-rel növekszik. A mezőgazdasági vízszolgáltatás terén az üzemeltetők tényleges igényével összhangban - a meglevő főművek esedékes rekonstrukcióját kell megvalósítani. Célkitűzés a hatékonyabb és gazdaságos kihasználás. Az öntöző főművek kapacitása nem változik