Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra II ban. A napi öblítés hatására a part menti sáv feltöltődése is lassul, illetve kisebb területre korlátozódik, a meder feldurvulása („bepáncélozódása") hamarabb következik be. A mederállékonyság, valamint a tározó feltöltődési ütemének csökkentése szempontjából tehát kívánatos lenne, hogy a bősí vízerőmű már üzembe helyezésétől kezdve szakaszosan működjön, azaz a fogyasztási igényekhez igazodva termeljen elektromos áramot. A kutatás során kidolgozott számítógépi programok a mostaninál bonyolultabb nem permanens vízmozgásszámítási feladatok elvégzésére is alkalmasak. így az egyszerűsített trapéz-szelvényen kívül a szabálytalan alakú szelvényekben is meg tudják határozni a hidraulikai paraméterek értékeit és a görgetett hordalékmozgásból származó mederváltozások számítására is alkalmasak. A görgetett hordalékhozam számítására a Stelczer-féle eljárást alkalmazzák (Stelczer 1980). 4. A tapasztalatok hasznosítása a BNV építése során és üzembe helyezése után A vizsgálatok csak a kezdeti lépéseket jelentik különösen a bős-nagymarosi bonyolult rendszer szerteágazó hatásainak előrejelzése terén. A kidolgozás során fény derült a helyszíni észlelések, adatsorok hiányosságaira, csakúgy mint a numerikus szimuláció korlátaira. A megfelelő következtetések levonása után egyrészt rendszeres hordalék adatgyűjtés indult meg, illetve bővült ki a Duna Rajka, Dunaremete, Medve, Gönyü, Komárom, Dunaalmás, Szob, Nagymaros, Vác és Dunabogdány állomásán, másrészt lépések történtek az ismertetett számítási modellek kétdimenzióssá fejlesztésére. A hordalék adatgyűjtő hálózat szerves része a BNV környezeti megfigyelő (monitoring) rendszerének, és a lebegtetett hordalék mintavételeken kívül hat állomáson előirányozza a görgetett hordalék és a mederanyag mintavételét is. Ez utóbbi állomásokon vízminőségi mintázás is folyik, illetve indul, így közelebb kerül egymáshoz e kétirányú vizsgálat a hordalékszemekhez tapadt szennyezőanyagok transzportját illetően. Az ugyanazon a helyen különböző vízjárási helyzetekben megismételt mederanyag-mintavétel a feldurvulás kifejlődésének és megszűnésének nyomonkövetését teszi lehetővé. A BNV üzembe helyezése után a fenti adatgyűjtési program változatlan végrehajtása mellett szükség lesz a lerakódások helyének és ütemének folyamatos észlelésére mindkét duzzasztott térben. Az innen veendő mederanyagminták nemcsak a szemcseöszszetétel, hanem a szennyezettség méréséhez is elengedhetetlenek. A duzzasztóművek felett és alatt megismételt mederfelvételek pedig a mederalakulás előrejelzésének pontosságát lesznek hivatva ellenőrizni. A meglévő és az építés alatti években továbbfejlesztendő numerikus modellek csakis az említett rendszeres adatgyűjtés eredményeivel folyamatosan összevetve tökéletesíthetők annyira, hogy megbízhatóságuk a gyakorlat követelményeit kielégítse. IRODALOM Bogárdi J.: Vízfolyások hordalékszállítása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. Bognár S. : A Bős Nagymaros szakasz adatbázisa és a hordalékjárás szimulációs modellje. VITUKI közbenső jelentés (kézirat), 1988. Bognár S.-Rákóczi L. : Prediction of Scour and Deposition in a River Reach between two Intermittently Operating Hydroelectric Power Plants. Proc. of the Intern. Conference on „Fluvial Hydraulics '88" Budapest. 1988. BME (Budapesti Műszaki Egyetem): Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcső optimális kialakításához szükséges hidraulikai kutatások. Témafelelős: Dr. Rátky István. Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet (VVI), Vízépítési Tanszék (kézirat), 1984-1986. Csorna J.: A dunai vízerőműrendszer hatása a hordalékviszonyok alakulására. Beszámoló a VITUKI 1966. évi munkájáról, Budapest, 1968.