Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

188 Mosonyi Emil Ezt könnyű bizonyítani nemcsak azzal, hogy az egész világon építik a vízerőműveket, hanem azzal a kiemelt szakmai érdeklődéssel is, hogy csak a vízerőmüvek kérdésével a világ számos országában megjelenő szakfolyóiratok közül legalább húsz, terjedelmének legnagyobb részében a vízerő-hasznosítással foglalkozik, de külön, csak e témakörű, nemzetközi folyóirat is megjelenik (Water Power and Dam Construction, London). 1. A vízerő-hasznosítás fő jellemzői A vízerőműnek legalább 6 olyan tulajdonsága van (Mosonyi 1987), amely feltétlenül előnybe helyezi a vízerőművet más energiahordozók felhasználásával szemben. Először is közismert tény, hogy a vízerő egy örökkön-örökké megújuló energiaforrás, a Nap közvetett energiája hasznosul a vízerőben, és a vízerőmű csak felhasználja, de nem használja el azt az anyagot, a vizet, amiből az energiát termeli, hanem csak átfuttatja mennyiségi és minőségi változtatás nélkül. Ha a világ teljes energiatermelését figyelembe vesszük, akkor ennek kb. 24%-a elektromos energia alakjában jelenik meg. Ennek a villamos energiának világviszonylatban kb. 23-24%-a vízerőből termelődik, azaz a fenti adatok alapján teljes energiahordozók felhasználásának kb. 6%-a. A hidrológusok nagyszerűen felmérték, hogy mennyi a teljes vízenergia-készlet a világon. Ez azonban csak elméleti energiakészlet, amelyből nehéz kiszámítani, hogy mennyi a gazdaságosan kihasználható hányad. A gazdaságosság viszonylagos. Amikor az olaj ára 2 dollár/ hordó

1 volt, akkor az volt az általános vélemény, hogy a lehetséges vízerőművek nagy részét már egyáltalán nem érdemes kiépíteni. Az olaj ára azonban felment 36 dollárra hordónként és ekkor előkerültek a fiókokból azok a tervek, amelyek esetleg 15-20 éve, mint gazdaságtalanok ott hevertek, és rohamosan megkezdődött az építkezés. Az olaj ára azután tovább ingadozott és most kb. 14-15 dollár körül van (persze volt közben 20 S/USA hordó is, és lehet, hogy megint emelkedik). Az áringadozástól függetlenül azonban biztos, hogy az olaj és a szén egyszer el fog fogyni. A második jellemző tulajdonság a vízerő-hasznosítás gazdaságossága, amivel persze óvatosan kell bánni, mivel a vízerő-hasznosítást lehet kedvezően vagy hátrányosan megítélni. Kedvező tulajdonsága, hogy hosszú távra gazdaságos. Ha valaki rövid időben gondolkodik, akkor könnyű kimutatni, hogy nem gazdaságos. Jellemző példaként hozom fel, hogy nemrégiben tárgyaltam az egyik svájci vízerőmű igazgatójával, éppen a lakóhelyemen, amely egy vízerőmű bögéje mellett fekszik, és feltettem neki a kényes kérdést, hogy mennyiért termelik a vízenergiát, őszintén elmondotta, hogy Svájcban azok a vízerőmüvek, amelyek már 40 vagy több éve dolgoznak, és amelyeket már nagy részben leírtak, egy rappen/kWh fajlagos költséggel termelnek

2. Azok az erőmüvek, amelyek csak 15-20 év óta dolgoznak, azok 4-5 rappen/kWh közötti költséggel termelnek, míg a legújabban épült művek bizony még 10-12 rappen/kWh fajlagos költséggel termelik a villamos energiát. Tehát a gazdaságosság attól függ, hogy annak a tulajdonosnak, országnak vagy szervezetnek, mely a vízerőmüvet építeni akarja, milyen a pénzügyi ereje, tud-e, vagy akar-e hosszú távra tervezni és hosszú távra építeni. 1 1 USA hordó (barrel) olaj, petróleum esetén: 0,158 988 m

3, illetve 1 angolszász hordó 0,158 762 m

3. 2 1 rappen = 0,35 Ft.