Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete

A kisesésű vizerö-hasznosítás helyzete 189 A harmadik tulajdonsága a vízerő-hasznosításnak - más energiatermelési módokkal szemben - hogy sokszor kitűnően lehet kapcsolni más célokkal: az öntözéssel, az árvízvédelemmel, a hajózással, ipari- és ivóvíz beszerzésével. Ezenkívül alkalmas lehet a talajvíztükör kedvező befolyásolására, továbbá üdülőhelyek, sporttelepek, nemzeti parkok létesítésére és még sok egyéb célok elérésére. A negyedik tulajdonsága - s most nagyon óvatosan kell fogalmaznom - a környezetre való kihatása csak akkor válhat kedvezővé, ha a kivitelezés és a tudományos kutatás kellő gonddal történik. Kellő körültekintéssel és előrelátással könnyen elérhető a vízenergia-termelés környezetbarát megoldása. Adott körülmények között, hangsúlyozom, adott körülmények között, ezt a vízerőmüvek zöménél el lehet érni. Sajnos a vízerőmű a környezetre káros hatású is lehet, ha ez az előkészítés nem megfelelő. A vízerőművek környezetbarát megoldásánál gondoljunk csak arra, hogy más erőmüvek mit füstölnek és sugároznak a levegőbe, és arra, hogy az atomerőművekkel kapcsolatban vannak még problémák, mert például még ma sem tisztázott, hosszú távra mi legyen a belőlük kikerülő hulladékkal. Tény, hogy azok a jóslatok, amelyek a II. világháború után elhangzottak, hogy semmi mást már nem kell tennünk, csak ölbe tett kézzel ülnünk, mert az olajból örökké, szinte ingyen kapjuk az áramot, illetve az atomerőmüvek néhány éven belül az egész világon gond nélkül fogják fedezni az energiát, nem egészen váltak be. Az ötödik tulajdonsága a vízerőműnek, hogy bizonyos típusainak az üzemelése kockázatmentesebb, mint más erőmüveké. Nagyesésű vízerőmüveknél, különösképpen azoknál, amelyek magas völgyzárógátakkal létesített tározókból nyerik az üzemvizet, bizonyos kockázattal számolni kell. Tudjuk, hogy hány völgyzárógát szakadt át és hány gátszakadás okozott súlyos katasztrófát. A kisesésű vízerőműveknél ilyen kockázat még földrengés esetén sem áll fenn. Ha még egy hasadás, vagy szakadás is történik, az elöntés akkor sem lehet jelentékeny, mert egyrészt a duzzasztott vízszint nem, vagy alig magasabb az árvízszintnél, másrészt a duzzasztott víztömeg lényegesen (nagyságrendben) kisebb mint a völgyzárógát mögött tározott több száz millió vagy több milliárd köbméter víz. A halódik tulajdonsága a vízerő-hasznosításnak az, mit például a svájciak és más országbeli szakértők és felelős politikusok is vallanak - hogy nagyon előnyös, hogyha egy nagy energiatermelési rendszerben olyan erőművek is épülnek, amelyek ugyan csak kis hányadát tudják fedezni az összes energiaszükségletnek, de valamilyen kényszerhelyzetben, azonnal rendelkezésre állnak és az importtól nem függenek. Márpedig a vízerőmű ilyen. Egy adott vízerőműnél ebből a 6 tulajdonságból, illetve előnyből melyeket lehet tényleg érvényesíteni, pozitívként megítélni és esetleg mennyiségileg is értékelni, az mindig az egyéni, helyi vizsgálatoknak az eredménye. 2. A vízerőművek osztályozása A vízerőműveket sokféleképpen lehet osztályozni (Mosonyi 1952). Közismerten két nagy fő csoportba oszthatjuk : kisesésű és nagyesésű erőművekre. A kettő között nincs éles határ. Ha a vízszintkülönbség (az ún. esés) az alvíz és a felvíz között 25-30 m alatt van, akkor feltétlenül kisesésűnek nevezzük, ha 50 felett van, akkor általában nagyesésünek. A 30 és az 50 m között van az átmenet. Egy erőmüvet, amelynek esése 30 és 50