Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Szelektív erózió: a mederalakulás numerikus modellezésének egyik kulcskérdése

70 Rákóczi László fontossága indokolja. Minden ilyen modellnek sarkalatos pontja a meder szemcseösszetételének időben és térben minél valósághűbb leírása. A kutatók a vegyes szemcseösszetétel és a mederállékonyság kapcsolatának leírására az Einstein (1950) illetve az Einstein - Chien (1953) eljárásból indultak ki és gyakran ma is eszerint számítják szemcsefrakciónként a hordalékhozamot. 1. A „leárnyékolás! tényező" Einstein eredeti ábrája (/. ábra) nyomán mutatjuk be a leárnyékolási tényező görbéjét. A djdg a vegyes szemcseösszetételű mederanyag tetszőleges, i'-edik szemcsefrakciójának és átlagos szemcseátmérőjének hányadosát jelenti. így az átlagosnál finomabb szemek az ábra közepétől balra, a durvábbak pedig jobbra esnek. Az ábrára felraktuk mindazon mérési adatokat is, amelyeket Einstein is tekintetbe vett az összefüggés meghatározása során. Látható, hogy azok kizárólag homokfrakciókra vonatkoznak. A 0,1-0,4 szemcsearányhoz tartozó magas, 10 feletti £ értékek arra mutatnak, hogy Einstein első, alapvető tanulmányában igen nagy jelentőséget tulajdonított a kis szemcsék nagyok általi leárnyékolásának. /. ábra. A leárnyékolási tényező összefüggése az adott szemcse keverékben elfoglalt helyzetével Рис. 1. Зависимость коэффицента экранирования от положения данной частицы в данной смеси частиц Fig. I. Interdependence between the shield-factor and the position of a given particle in a mixure Bild 1. Zusammenhang zwischen dem Beschattungkoeffizienten und der Position des gegebenen Kornes im Korngemisch