Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

584 Szeredi I. és Jeges A. 17. ábra. A föld alatti kamrák jellemző alakváltozásai földrengés esetén Рис. 17. Характерные деформации в зоне подземных камер при землетрясении Fig. 17. Characteristic deformations around underground chambers due to earhquake Bild. 17. Charakteristische Deformationen des Bereiches der unterdischen Kammern während Erdbebens Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az 1934. évi Esztergom környéki epicentruméi, 5-6° MKS erősségű rengés többek között már Dömösön sem volt érezhető (MTA 1987). 3.5. A kamrák biztosításának alapelvei A biztosítás nélküli kitört állapot modellezése rámutatott a kőzettestek viselkedésének legfőbb jellemzőire. A számítási eredmények alapján a kőzethorgonyzásból és injektálásos kőzetszilárdításból felépített biztosítás látszik legcélszerűbbnek, melyet a nemzetközi gyakorlat alkalmaz (Almero-Kutzner-Schetelig 1984). A biztosítási rendszer kidolgozását az alábbiak figyelembevételével célszerű elvégezni: - A húzott, ill. a húzásközeli területeken célszerűnek látszik a feszített kőzethorgonyok alkalmazása. Ennek szükségessége elsősorban a kamrák tetőszintjén és a függőleges kamrafalakon jelentkezik. A kőzethorgonyzás mélysége 15-20 m kell legyen és a horgonyosztás távolsága 3x3 m-től 4,50 x 4,50 m-ig terjedhet. A kőzethorgonyzás kiosztása a feszültségeloszlásokat követi. A horgonyerők előzetesen 800-100 kN nagyságúak. A szomszédos kamrák horgonyzását a kőzetpilléren átmenő horgonyzással célszerű megoldani. - A kamrák tetőszintjének és a talp vonalazásának optimálásával vizsgálni kell a sarkokon keletkező feszültségsűrűsödések csökkentésének lehetőségét. - A kitörés egyes ütemeinek és tetőbiztosítás beépítésének főbb lépéseit követve modellezni és vizsgálni kell a feszültségek növekedésének ütemét. A feszültségképek analízise alapján pontosítani kell az injektálásos szilárdítás szükségességét (AlmeroKutzner-Schetelig 1984) a boltozatvállak feltámaszkodásánál. Ehhez a legnagyobb biztonságot nyújtó anyag alkalmazása célszerű (Zolotov-Kszenofontov 1982). - A talpvonalazás módosításánál célszerűnek látszik részletesen vizsgálni, hogy a gépkamra legalsó szintjén kialakított vízgyűjtő galériát a gépkamra és a gömbzárkamra között külön vágatba helyezve a keletkező feszültségek milyen mértékben csökkenthetők. - A kamrák nagyobb környezetének modellezésével pontosítani kell a biztonsági mérő- és ellenőrző rendszer szempontjából alakváltozás-mentesnek tekinthető kőzettestek elhelyezkedését.