Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 585 4. További kutatási irányok A számítási eredmények alapján látható, hogy a végeselem modellezés már a tervezés korai szakaszától eredményesen beépülhet a létesítmények megvalósításának folyamatába. A széleskörű, rugalmasan változtatható modellezés a tervezés szokásos eszközeit lényegesen meghaladó elemzésekre nyújt lehetőséget, meghatározhatók a biztonsági szempontból kritikus tönkremeneteli formák és azokra építhetők a részletes vizsgálatok, így a létesítmények biztonsága szempontjából lényeges előrelépés lehetőségét teremti meg a jelenlegi sok esetben egyetlen tönkremeneteli formát vizsgáló gyakorlattal szemben, pl. a gátállékonyságban. A számítási eredmények felhívták a figyelmet az oligocén réteg földrengéscsillapító hatására. A további tervezési munkához rendkívül lényeges lenne meghatározni, hogy a különböző irányokból érkező, különböző erősségű földrengések milyen hányada adódik át a vulkáni rétegre. Ehhez a térség geológiai modelljének felhasználásával célszerű elemezni a Keserűshegy szeizmikus adottságait. A számítási eredmények felhívták a figyelmet arra is, hogy a vízzáró rézsűburkolat és a fenékburkolat csatlakozása, ill. a töltés és a bevágás határa jelentik a gáttalp feszültségi állapota szempontjából kritikus területet. A különböző jellemző keresztmetszetek vizsgálatával tisztázni kell, hogy a töltés és bevágás határának eltolódása a feszültségeket miként változtatja. A fenékburkolat és rézsűburkolat csatlakozásánál íves átmenetek biztosításával, valamint az ellenőrző galéria különböző kialakításával vizsgálni kell a feszültségek csökkenthetőségének lehetőségeit. A belső rézsűláb injektálásos kőzetszilárdításának, vagy szeizmoizolációs réteg beépítésének modellezésével elemezni kell a legnagyobb szeizmikus feszültségek csökkentésének lehetőségét, ill. a kőzetekre való biztonságos átadás módját. A külső rézsű felszínközeli rétegeinek állékonyságát a végeselemes számítások feszültségadatai alapján kell vizsgálni. A további vizsgálatok egyik első lépése a modell peremén jelentkező alakváltozások kiszűrése. A szeizmikus események vizsgálatát a teljes tározó keresztmetszet felhasználásával is el kell végezni. A belső rézsű vízzáró fenék és rézsűburkolatának húzó-nyomó és hajlító terhelésekre való méretezését modellek kidolgozásával ellenőrizni kell. A számítási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy a tető- és talpszinten keletkező feszültségek elemzése szükséges. A kitörés és a falazatépités egyes fázisainak modellezésével ellenőrizni kell a feszültségértékek növekedésének irányzatait és meg kell határozni a feszültségcsökkentés érdekében szükséges beavatkozások optimális módszerét és időpontját. Meg kell határozni a tető és a talp legkisebb feszültséget biztosító vonalazását, statikus és szeizmikus terhelésre egyaránt. Vizsgálni kell, hogy az injektálásos kőzetszilárdság növelés miképp hat vissza a feszültségek eloszlására. Elemezni kell a kőzethorgonyzás feszítőerejének hatását a kamrák környezetének feszültségi és alakváltozás állapotára.