Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 583 A vizsgált földrengési eseményből a kamrák tágabb és szűkebb környezetében keletkező függőleges feszültségek legnagyobb értékei a kamrák alsó sarokpontjainál sűrűsödnek, de csúcsértékük nem haladja meg a 0,5 MPa értéket. A sarkok megfelelő lekerekítésével a legnagyobb feszültség csökkenthető. A szeizmikus feszültség vízszintes összetevőinek eloszlását, valamint a húzott és nyomott zónáinak elhelyezkedését a 16. ábra mutatja. A vízszintes feszültségek legnagyobb értéke is az alsó kamrasarkoknál keletkezik, csúcsértéke 0,8-1,0 MPa. 16. ábra. A föld alatti kamrák térségének jellemző feszültségei földrengés esetén Рис. 16. Характерные напряжения в зоне подземных камер Fig. 16. Characteristic stresses around underground chambers due to earthquake Bild. 16. Charakteristische Spannungen des Bereiches der unterirdischen Kammern während Erdbebens A vízszintes húzások a tetőboltozatok statikus terhelésből származó húzását tovább növelik, mintegy 0,2-0,5 MPa értékkel. A függőleges kamrafalak kiegészítő húzási terhelése 0,2 MPa nagyságrendű. A nyírófeszültségek legnagyobb értékei is az alsó kamrasarkoknál jelentkeznek 0,7-0,75 MPa-val. Az eredő feszültségek eloszlását a 16. ábra mutatja. A legnagyobb feszültségek a kamratalpnál és a kamrák alsó sarkainál keletkeznek, csúcsértékük 0,7-1,4 MPa. A környező kőzettömegek szeizmikus többletterhelései 0,2-0,3 MPa nagyságúak. A szeizmikus feszültségek szempontjából egyértelműen felül kell vizsgálni a kamratalpak vonalazását és a sarkokat megfelelő íves kitöréssel kell megoldani. A kitörés nyitvatartása a gépkamra és a transzformátorkamra esetében csak az építés rövid fázisában szükséges, mert a főberendezések beépítése és a technológiai szintek kialakítása során a kamrák alsó kétharmada beton és vasbeton szerkezetekkel kitöltésre kerül. A 77. ábrán látható alakváltozás eloszlása alapján a kamrák környezetében keletkező legnagyobb elmozdulások nem haladják meg az 1,5-2,0 mm értéket. Ugyanakkor az agyagréteg alakváltozása 2,5-5,6 mm nagyságrendűek. A legnagyobb alakváltozás a modellhatáron 5,65 mm volt. A kamrák fölötti puhább kőzetekben keletkező alakváltozások is gyors csökkenést mutatnak. A kamrák alakváltozását 1720-szoros torzítás mellett a 17. ábrán mutatjuk be. Az alakváltozások eloszlása mutatja, hogy a rugalmas agyag talpazat az átadódó rengések szempontjából erősen csillapító hatású. A vulkáni réteg már egy lényegesen csökkentett amplitúdójú mozgást vesz át és annak felső lazább rétegeiben az tovább csökken.