Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Mantuano Jenő-Papp Ferenc: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellenőrző- és megfigyelőrendszere

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellenőrző- és megfigyelőrendszere 525 - éves jelentés készítése az érdekeltek részére, a jellemző és szélső értékek közlésével, a mért, megfigyelt paraméterek körének ismertetésével és azok hozzáférhetőségi lehetőségének megadásával; - többéves (legalább 3 év) megfigyelés és adatgyűjtés alapján a vízlépcsőrendszer üzemeltetése miatt megváltozó kerületi feltételek (vízállás, vízsebesség stb.) függvényében integrált dinamikus állapotrögzítés készítése. Az állapotrögzítés során feldolgozásra kerül az észlelések kezdetétől 1986-ig, majd 1986-tól a duzzasztás megkezdéséig terjedő időszak. Ezt követően kb. 10 évig kívánjuk üzemeltetni a teljes megfigyelő rendszert, akkor áttekinteni és értékelni az eredményeket és dönteni a további teendőkre vonatkozóan. így mód van a kiváltó okok függvényében bekövetkező változások minőségének és mennyiségének objektív meghatározására. A kitűzött feladat végrehajtásának alapja a mért és megfigyelt adatoknak egy adatközi rendben való gyűjtése és rendszerezése. Ezáltal elérhető, hogy - az értékelés egységes adatokkal történjék, - az adatok egy helyen, mindig hozzáférhetők legyenek, - a tervezett és a valóságban kialakult helyzet folyamatosan összevethető, és így szükség esetén mód van az időben történő beavatkozásra is. A tervezett adatbázis méreteit a következő számértékek jellemzik. A mérő-megfigyelőrendszer keretei között annak teljes kiépítése után évente kb. 200 000 adatot kell mérni és rögzíteni. A területi megfigyelőrendszer keretében gyűjtjük össze a korábbi adatokat és az éves adatokkal folyamatosan bővítjük. Az adatbázis méretezésénél 10 millió adattal számolunk, melynek fő adatcsoportonkénti megoszlása a következő: - Hidrometeorológiai adatok közül eddig 930 000 gyűlt össze. A továbbiakban évenként kb. 20 000 adatra van szükség. - Hidrológiai adatok közül a meglevő vízmércékről 250 000 korábbi mérés eredménye áll rendelkezésre. A további adatok a mérő- és megfigyelőrendszer keretében kerülnek rögzítésre. A talajvízkútban mért régebbi adatok közül 1 270 000 adatot kívánunk felhasználni. 1986-tól évente 122 400 adat kerül az adatbázisba. A fedőréteget jellemző talajnedvességmérés korábbi eredményeiből 4100 adatot rögzítünk, a folyamatos mérések során 87 600 adat keletkezik évente. - Mezőgazdasági adatok közül 470 művelési tábláról 59 200 korábbi adatot dolgoztunk fel, 1987-től pedig 1139 tábláról 24 000 adatot kell évente az adatbázisba helyezni. - Erdészeti termelés korábbi alapadataiból begyűjtöttünk 15 000 adatot, 1986-tól a 20 mintaterületről évente 850 adat kerül az adatbázisba. -Ökológiai adatok közül a korábbi mérések, megfigyelések eredményeit 13 000 adat rögzíti. A kijelölt mintaterületeken és egyéb helyeken most megkezdett adatgyűjtés évente kb. 9000 új adatot jelent. Partiszűrésű vízbázisokról eddig 870 000 adat begyűjtése történt meg. Ezután évi 9900 adatra számítunk. - Felszíni vízminőség jellemzésére kb. 330 000 korábbi adat áll rendelkezésünkre. - Felszín alatti vizek minőségi jellemzői közül eddig 8700 adatot gyűjtöttünk össze. 1987-től évente kb. 21 000 adatot kell tárolni. - Egyéb adatok sorában a meder-keresztszelvényekről az adatbázison van 55 700 adat. További felmérések műszaki irányelvekben megfogalmazott gyakorisággal készülnek és alkalmanként kb. 26 000 adattal növelik ezt a számot. A magas partok állékonyságivizsgálata 1988-ban kezdődik. Ennek eredményeként évente kb. 1800 adatot kell majd tárolni. Az ár és belvízi halások jellemzésére eddig 1 250 000 adatot gyüjtöttünk be. Ez a szám évente átlagosan 50 000-rel bővül.