Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Szigyártó Zoltán: Jellemző belvízöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában

Jellemző belvizöblözetek a síkvidéki vízrendezés szolgálatában 437 érdességet, növeli a csatornában a tározódást, s így elnyújtja az árhullámképet. A csator­na feltöltődése csökkenti a vízszállító keresztmetszetet, s így a csatorna vízszállító-képes­ségét. Ez növeli az elöntött területeken a vizek tartózkodási idejét, s így közvetve ugyancsak az árhullámképek elnyúlását eredményezi. A csatornák gaztalanítására országos előírások vannak, bár azt kétségtelenül nem mindig tudják betartani. Ennek ellenére a gaztalanítást a megfigyelt belvízöblözetekben is a már kialakult gyakorlat szerint kell elvégezni, hogy annak adatai egy kisebb-nagyobb környezetre e szempontból is jellemzőek legyenek. Annak érdekében azonban, hogy a gaztalanítás hatását értékelni lehessen, ezen öblözetekben elő kell írni egy olyan gaztalanitási napló vezetését, amely egy-egy év leteltével az öblözet megőrzendő iratai közé kerül. E naplót pedig oly részletességgel kell vezetni, hogy abból napra pontosan kitűnjék az elvégzett gaztalanitási munka helye és mértéke. A feltöltődés folyamata a belvízrendszerek szempontjából ugyancsak igen fontos, s ennek ellenére ennek előrehaladásáról alig van értékelhető adat. A szóbanforgó öblözetekben éppen ezért be kell rendezkedni a feltöltődés folyamatának a megfigyelésére is. Ebből a célból a különböző méretű, esésű és benőttségű csatornaszakaszokon, öblözetenként legalább öt megfi­gyelési szelvényt kell kijelölni. E szelvényeket sorszámmal kell ellátni, s azokat a csatorna két partján, jól látható módon, kövekkel kell megjelölni. Gondoskodni kell továbbá a bal parton egy olyan magassági pontról, amely egyúttal a szelvényfelvétel távolsági „0" pontja is lesz. A pont magasságát az országos alapsíkra vonatkoztatva nem kell megállapítani, hanem annak a 100 m-es értéket kell adni, s ehhez viszonyítva, szintezéssel, centiméteres pontosságú leolva­sással kell meghatározni a keresztszelvény pontjainak magasságát. E pontok távolságának egy-egy szelvénynél mindig ugyanannak kell lennie. A távolság számszerű értéke lehet 0,05 0,10, 0,20, 0,25, 0,50, 1,00, 2,00 és 2,50 m, azzal a megkötéssel, hogy a két partéi közé mindig legalább 20 pontnak kell kerülnie. A szelvényfelvételekre minden évben egy alkalommal, ősszel kerül sor, s annak eredmé­nye alapján a szelvényt - mindig ugyanazon léptékben - grafikusan is fel kell rakni. Ezt követően mind a felvétel jegyzőkönyvét, mind pedig a megrajzolt keresztszelvényt az öblözet megőrzendő iratai közé kell lerakni. 2.2. Hidrometeorológiai észlelések 2.2.1. Csapadék- és hó-vízegyenérték mérés. A mérendő hidrometeorológiai elemek közül a legfontosabb a csapadék. Az ennek mérésére szolgáló hálózat telepítésénél a következő szempontok a mértékadóak: - A csapadék mérésére szolgáló hálózat olyan sűrű legyen, hogy abból a vízhozam­nyilvántartási szelvények által meghatározott vízgyűjtőterületekre a lehulló csapadék mennyisége megnyugtató módon meghatározható legyen. - Csapadékmérő állomás csak lakott helyen (településen, gátőrháznál) kerülhet elhelyezésre, hogy a rendszeres észlelés minden körülmények között biztosítható legyen. - A csapadékmérő mellett csapadékíróval csak azokat az öblözeteket, illetve részöb­lözeteket kell felszerelni, amelyekben a vízhozam-nyilvántartó állomás az árhullámok képéről is megnyugtató adatokat szolgáltat. Ennek megfelelően abban az esetben, ha a vízhozam-nyilvántartás csak a szivattyútelepen oldható meg, az öblözetben csak csapa­dékmérők kerülnek elhelyezésre. A fenti követelményeknek megfelelően hálózatban a mérést a VMS 230/2-78 előírásai szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a csapadékmérő mellett a hó vastagságát mérni nem kell. A csapadéknaplókat és a csapadékírók szalagjait azok feldolgozása után meg kell őrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom