Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízmércék magassági rendszerének kialakulása a Körösök völgyében 317 Az első szabatos szintezett magassági jegyeket a Maros mentén a Huszár-féle szintezés alapján nyerték, és ennél a munkánál is a szegedi vízmérce volt a kiindulási pont. Hogy milyen hosszúságban haladtak végig a Radnán székelő mérnökök a Maros felvételénél - nem tudjuk. Csak az a biztos, hogy Aradig eljutottak, mert itt az 1840-es évek elején már egy hitelesen beszintezett vízmérce volt. Ennek elhelyezése 1829-1840 között történhetett. A rendkívüli fontosságú szegedi vízmérce az idők folyamán megsemmisült, de ennek elhelyezését követő időből maradt fenn egy másik, láb és hüvelyk beosztású mérce. Ez az egykori Fehér-Körös - ma Élővíz-csatorna - gyulai hídjának kihegyesedő pillérjén található (2. ábra). Az ismert, hogy Huszár Mátyás 1819-ben engedélyt kért egy vízmérce elkészítésére a Körös felvétel munkáihoz. Ezt a mércét is Haurant gyártotta, mint a szegedit, de hogy azonos-e a szóbanforgó mércével, és hogy mikor került a 171 éves hídra, ma már földeríthetetlen. Ha nem is ismerjük pontosan az elhelyezési körülményeket, de azt tudjuk, hogy ez az ország legrégibb beépített vízmércéje. A vízmércét - a Vízrajzi Osztály 100 éves megszervezése alkalmából - a KV VÍZIG 1986-ban felújította és emléktáblával látta el. Nem véletlen az, hogy a Fehér-Körös mentén már a legelső időszakban vízmércét helyeztek el. Ezen folyó mentén a geodéziai munkák végzése elég korán megkezdődött. Szüllő József kamarai mérnök már 1782-ben készített itt felvételeket. Vay Miklós generális, királyi biztos 1807-ben kelt leveléből tudjuk, hogy a Helytartótanácshoz felküldte a Fehér-Körös korábbi szintezésének pontjegyzékét. Ezen a folyón 2. ábra. Láb és hüvelyk beosztású vízmérce Рис. 2. Водомерная рейка с делением на дюймы и футы Fig. 2. A water stage with foot-inch scaling Bild 2. Pegel mit Fuß- und Zoll-Kalibrierung