Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán
Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakászán 283 2.3. Rum A közúti hídnál 1950-ben létesítettek lapvízmércét („0" = 165,40 m az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoztatva). 1982-ben a régitől kis távolságbn új hidat építettek. Ennek pillérjére került az új mérce („0" = 165,19 m). A völgyet keresztező 87. sz. út töltése és ártéri hidjai 1950-ben készültek. Az ártéri lefolyás javítása érdekében a Koponyás-patak fölé 1967-ben a réginél lényegesen nagyobb nyílású hidat építettek. A vízhozammérés 1963-ban kezdődött, 1972-ben történt egy kísérlet az ártéri lefolyás mérésére is, de megbízható eredmények csak 1980-ban és 1982-ben születtek. Az ártéri lefolyás megbízhatóbb észlelése érdekében 1979-ben a Csörnöc-Herpenyő és a Koponyás-patak hídjához rajzoló vízmércéket helyeztünk. 2.4. Ikervár - Sótony Az NyDT VÍZIG 1979-ben csak árvízi megfigyelések céljára a közúti Rába-hídhoz, valamint az ártérre két helyen telepített rajzoló vízmércét. Az ártéri keresztszelvény teljes vízhozamát az 1980 és 1982 októberi árhullámoknál mértük meg. 2.5. Sárvár A mai mérce elődje 1908-ban készült („0" = 150,54 m). 1960-tól rajzoló műszer is üzemel. 1983-ban a közúti híd alatt lévő mércét rézsűben fekvő mércével váltottuk ki („0" pont 150,58 m, az országos szintezési alapfelületre vonatkoztatva). A völgyet keresztező 84. sz. út ártéri hídjait 1901-1906 között építették. 1960-ban az út nyomvonalát kissé megváltoztatták, új, nagyobb nyílású hidakat építettek. Vízhozammérések 1949-től történtek. Az ártéri vízhozamot 1972-ben egy kisebb árhullámnál mérték meg. A völgy jobb oldalán lévő közúti ártéri hídhoz 1987-ben rajzoló mércét helyeztek el. Ez alkalmas az ártérre kiöntött vizek megfigyelésére. 3. Nagyvizek statisztikai vizsgálata Az elmondottak alapján a Sárvár feletti Rába-szakaszon az éves legnagyobb vízállásokkal végzett nagyvízi vizsgálatoknál a minta elemeit két részre kell bontani : - Egy részük azon árhullámok csoportjába tartozik, amelyeknek tetőző vízhozama nem haladja meg a meder emésztőképességét. A kialakult vízállás itt egyértelműen az árhullám tetőző hozamának függvénye. - A másik csoportba tartozó árhullámok mederben mért tetőző vízállása a mederből az ártérre történő kiöntés által befolyásolt érték, amelynek hatására a mederben levonuló árhullám erősen ellapul. A jelenségnek az éves legnagyobb vízállásokra gyakorolt hatását szemléltetjük a rumi vízmércének az 1954-1981 közötti időszakra vonatkozó sorbarendezett adataival (5. ábra). Az éles törés (220 cm körül) egybeesik a vízhozamgörbe 170 m J/s-os értékével, aminél az alsóbb szakaszon az árapadás megkezdődik.
