Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

284 Szilágyi Endre 5. ábra. Legnagyobb rumi vízállás rendezett adatsora Рис. 5. Упорядоченные ряды данных максимальных горизонтов воды у г. Рум Fig. 5. Highest water stage data série at Rum Bild 5. Geordnete Datenreihe der Höchstwasserstände von Rum Az éves legnagyobb vízhozamok egy minta elemeiként kezelhetők akkor, ha a mederből kilépő árhullámoknál a teljes hozamot a mederben és az ártéren folyó rész-árhullámok összegeként számoljuk. A Rába Szentgotthárd-Sárvár közötti szakaszán lévő valamennyi vízmérce állomásunk feldolgozásra alkalmasnak talált teljes adatsorának felhasználása érdekében olyan vízhozamgörbéket kellett előállítani, amelyek lehetővé teszik ezt az összegezést még az 1965. évi áprilisi, vagyis az eddig észlelt legnagyobb árhullámra is. A vízmérce állomásoknál a meder vízhozamgörbéinek nagyvízi része általában kielégítő pontossággal előállítható. A kisszámú ártéri hozammérés azonban önmagában nem elégséges az összetett vízhozamgörbék előállításához. Az ártérben a legutóbbi néhány évtől eltekintve vízállás észlelések sem történtek, az ártéri vízhozamgörbéket a meder mellé telepített mércék vízállásaihoz kellett kapcsolni. Ha a vízjáték egy kisebb tartományában a vízhozamgörbének három pontját ismerjük, a görbét a durva tévedések kockázata nélkül megrajzolhatjuk, ha a vízfolyás nagy esésű. Az ártéri vízhozamgörbe kezdőpontja a meder vízmércéjének az a vízállása lesz, amelyet túllépve a víz elkezd kiőmleni az ártérre. Ezt megfigyelésekből kielégítő pontossággal ismerjük. Ehhez rendeljük tehát a 0 vízhozamot. A görbék egy, esetleg két közbenső pontja ártéri vízhozam mérésekből ismert. Ha meg tudjuk állapítani a görbe végpontját, az eddigi legnagyobb - 1965. évi - vízálláshoz tartozó hozamot, az ártéri vízhozamgörbe kielégítő pontossággal rendelkezésünkre áll. Az 1965. áprilisi árhullám tetőző hozamát azonban a vizsgált folyószakaszon sehol sem mérték meg. A hozamot hidraulikai számításokkal sem lehetett megállapítani, ezért hidrológiai megfontolásokkal kísérleteztünk. 3.1. Az 1965. áprilisi árhullám tetőző hozamának becslése A munka lépései az alábbiak voltak (Szilágyi 1980): - megszerkesztettük az árhullámot kiváltó csapadék izohiéta térképét és feltártuk a hóviszonyokat, 1 RUM ••r • ••••• • • Id Sszak 28 ev [ VK. 880236 j — 0 to 20 30 Idő, ív