Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán

104 Wajandt János II. táblázat A szennyezőanyag terhelések aránya a Tisza megfelelő tömegáramához Kibocsátó KOI

k BOI

5 Össz. old. anyag Mosószerek NH4-ion Kibocsátó szennyezőanyag terhelés/Tisza tömegárama [%] Szolnok (8 db) 1981-85 évek Cukorgyári Min. kampányban Max. Átlag 1,84 4,67 3,05 2,83 5,01 4,09 0,33 0,48 0,40 3,71 5,22 4,39 2,22 4,90 3,21 Szolnok (8 db) 1981-85 évek Cukorgyári Min. kampányon Max. kívül Átlag 1.11 2,70 1,57 2,28 3,14 2,72 0,25 0,39 0,31 3,71 5,22 4,39 1,33 3,08 2,10 Martfű térsége r , (4 db) 1985 Atla

g 0,24 0,40 0,02 0,21 0,19 A szolnoki szennyvizek Tiszára gyakorolt hatásának kimutatása a szennyvizek teljes elkeveredése után, kellő hosszú folyószakasz végén (pl. Tiszaugnál) vett mintából lehetséges. Viszont a szennyezőanyag terhelés mértéke csak az „öntisztuló" jellemzőkre említésre méltó, és ezek töménysége a mintavétel helyéig még csökkenni fog, így hatásuk megbízható észleléséhez a jelenleginél nagyobb mintaszámra volna szükség. Ezért gazdasági megfontolás tárgyát képezheti a tiszaugi szelvény rendszeres vizsgálata. Annál is inkább, mivel a Tiszán Szolnoktól Szeged városáig nincs a szolnokihoz vagy a martfűihez hasonló mértékű vízhasználat, viszont a folyó ezen a szakaszon jól észlelhetően tisztul ( Vigh 1981 ). 1.3. Jelentősebb vízkivételek A Tisza vizének legfontosabb hasznosítási területe az öntözés, az ivóvízellátás és az ipari célú vízhasználat. Öntözés céljaira történő legnagyobb mértékű vízkivétel a Tiszából a Kiskörei-tározóból a duzzasztóműhöz közel történik, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatornába. E két főcsatorna nagyszámú csatornába juttatja el a folyó vizét, és segítségükkel mintegy 3000 km

2 területet öntöznek. Az öntözés szempontjából fontos vízminőségi jellemzők Tiszában létrejövő változásainak nyomonkövetésére a kiskörei duzzasztóműhöz közeli mintavételi keresztszelvény alkalmas (1. ábra). Ivóvíz céljára Szolnoknál vesznek ki vizet, ez átlagban napi 42 000 m

3 (0,49 m

3/s). Jelentőségével összhangban a vízkivétel szelvénye folyamatosan törzsmintavételi hely volt fenntartása a jövőben is indokolt. Ipari célra Szolnoknál és Martfű térségében vesznek igénybe jelentős vízmennyiséget. Ez Szolnoknál napi 54 800 m

3-t (0,63 m

3/s) jelent. Az ipari víz minőségi jellemzőit elegendő a szolnoki szelvényben mérni (1. ábra). 1.4. A Kiskörei-tározó hatása a Tisza-víz minőségére A tározó első tízéves időszakában létrejött vízminőségváltozással foglalkozó értékelés (Bancsi et al. 1983) alapján elmondható, hogy az alapvető változás a lebegőanyag kisebb részének kiülepedése. Ezt számítások és mérések igazolták és mértékét számszerű-