Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán 105 sítették ( VITUKI 1985). A biológiai változásokat az algaflóra, a makrovegetáció és az üledékfauna bizonyos mértékű változása jelezte, amelyek a duzzasztás következményei. A VITUKI 1986. évi vízminőségi értékelése sem tudott a Tisza-mederben Tiszafüred és Kisköre mintavételi keresztszelvényekben mért értékek alapján említésre méltó vízminőség változásról beszámolni ( VITUKI 1986). Az eddigi vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy a medertározás nem gyakorol negatív hatást a Tisza vízminőségére. (Megemlítjük, hogy a Kiskörei-tározó vízminőségének változását 32 db törzshálózati tározó mintavételi ponton követjük nyomon.) 2. A vízminőségi jellemzők hossz-szelvényben! változása Az egyes vízminőségi jellemzők hossz-szelvénybeni változásának mértéke az egyik fontos szempont annak eldöntésében, hogy a tekintett folyószakaszon hány szelvényben és az adott szelvényben mely jellemzőket célszerű vizsgálni. Az MI-10-172/2-84 műszaki irányelv kimondja, hogy ott kell kijelölni „állandó mintavételi pontokat", ...„ahol az egyes pontokban előzetesen vett vízminták vizsgálati adatai között vízminőség változás észlelhető". A jellemzők hossz-szelvénybeni változását a Tisza középső szakaszán a vízminőségi törzshálózat négy mintavételi keresztszelvénye (Tiszafüred, Kisköre, Szolnok és Tiszaug) adatainak felhasználásával végeztük. 2.1. Összehasonlítás a tapasztalati eloszlásfüggvények felhasználásával A vízminőségi komponensek tapasztalati eloszlásfüggvényeinek felhasználása a vízminőség megítélésével kapcsolatban egyre gyakoribb. A Tisza teljes magyarországi szakaszán létrejövő vízminőség változás néhány jellemzőre történő bemutatására példa Császár (1982) munkája. A Tisza középső szakaszának mintavételi keresztszelvényei vízminőségének összehasonlítására megfelelő módszernek bizonyult a vizsgálati eredményekből szerkesztett tapasztalati eloszlásfüggvények egyszerű összevetése. Segítségül szolgálnak még ehhez az adatsorok átlag-, minimum-, maximum-, tapasztalati, szórás és relatív szórás értékei. A vízminőség az egyes naptári években egyrészt a szennyezőanyag terhelés, másrészt a hidrológiai, meteorológiai- és egyéb körülmények változásával különböző lehet. A vízminőségi jellemzők értékeinek összességében sztochasztikus változásai miatt az értékek valószínűségi változóknak tekinthetjük, ugyanakkor törekedni kell a hosszú idejű, nagyszámú megfigyelésre. Ezért vizsgálataink érdekében négy év (1983-86) mérési adatainak alapján állítottuk elő a tapasztalati eloszlásfüggvényeket. így a rendelkezésünkre álló adatok száma Tiszafüred és Tiszaug szelvényében 104, Kisköre és Szolnok szelvényében 208. volt. A mért összes lebegőanyag töménység értékek eloszlásfüggvényét a 2. ábrán mutatjuk be. Megállapítható ennek alapján és az átlagtöménység értékek ismeretében, hogy a legkisebb töménységek Kisköre szelvényében voltak mérhetők. Különösen a 100-300 g/m 3-es tartományban látható az elkülönülés. A jellegzetes különbség egyik oka a vízsebesség függélyenkénti különbségéből adódó lebegőanyag töménység eloszlás, a másik pedig a lebegőanyag kismértékű kiülepedése ( VITUKI 1985) lehet.
