Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán 103 Vizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy a Kiskörénél bejutó szennyezőanyag terhelés lényegesen kisebb a Tisza megfelelő jellemzőjének tömegáramához képest, ezért gyakorlatilag elhanyagolható. A bevezetett szennyvíz jellemzői közül az I. táblázatban néhány fontos jellemző tömegáramát tüntettük fel, de ezek is jól mutatják, hogy mily kis értékűek a Tisza megfelelő jellemzőihez képest. Hasonló mondható el a Martfűnél történő szennyezőanyag bevezetéséről 1 S' 1. táblázat Üzemszerű szennyvíz-bevezetések a Tisza középső szakaszán Kibocsátó Szennyvíz mennyiség K01 k BOI, Őszes oldott ásványi anyag Anionaktív mosószerek NH 4 +-ion m 3/s kg/d Kisköre, szennyvíztisztító telep (1985) 0,003 5 3 148 0,1 2 Martfűi térség (4 db kibocsátó, 1985) 0,055 2800 947 3570 5,7 101 Szolnok térsége (8 db kibocsátó, 81-85 átlaga) 0,78 22 630 8 794 4648 85,87 1346 A Tisza tömegárama 0 = 561 m 3/s-nél 1 149 000 235 600 1,366 • 10 7 2593 51860 A szennyvízterhelés döntő többsége Szolnoknál éri a folyót. Nyolc igen eltérő mennyiségű és minőségű szennyezőforrás található itt (Wajandt-Zsuga 1980). Ezek közül hét gyakorlatilag folyamatosan juttatja szennyvizét a Tiszába, míg a szolnoki cukorgyár időszakos jelleggel, szeptembertől decemberig, évente mintegy 100 napon üzemel. A cukorgyár szennyvíz-kibocsátása az összes szolnoki szennyezőanyag terhelés 40-60%-os hányadát jelenti, ezért célszerű külön vizsgálni a Tiszát érő összes terhelést a cukorgyári kibocsátás időszakában és azon kívül. A II. táblázatban megadtuk, hogy Szolnok szennyvizei együttesen milyen százalékos arányban növelik az általuk legfontosabbnak ítélt szennyezőanyagok tekintetében a Tisza megfelelő tömegáramát. Meg kell jegyezni, hogy a felszíni vizek integrált követelményrendszere (MI—10-172/3—85) lényegesen több jellemző figyelembevételét írja elő. Mi inkább csak a kibocsátott szennyvizek jellemzőin keresztül próbáltuk érzékeltetni a pontszerű terhelések nagyságát. A II. táblázatban feltüntetett jellemzőket tekintve megállapíthatjuk, hogy Szolnok szennyvizei milyen mértékben járulnak hozzá a befogadó tömegáramaihoz. Szélsőségesen kedvezőtlen esetben (pl. szeptemberi kis tiszai vízhozam esetén) a II. táblázatban megadott arány néhány hetes időszakra akár 2-3 szorosára is emelkedhet. A szolnoki szennyvizek terhelésének további értékelése és az összehasonlítás érdekében a II. táblázatban feltüntettük a Martfű térsége szennyezőanyag terhelésének százalékos nagyságát az 1985. évi eredmények átlagában.
