Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: A tavi üledék felkeveredése

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam A TAVI ÜLEDÉK FELKEVEREDÉSE

1 DR. RÁKÓCZI LÁSZLÓ

2 1987. évi 1. füzet A viszonylag nehéz, szervetlen tavi üledékszemek leülepedésének, felkeveredésének és a víz általi szállításának folyamata nemcsak a tófenék domborzatát alakítja, hanem lényegesen befolyásolja az állóvíz vegyi és élettani folyamatait is. Az egyik legközismertebb ilyen hatás az, hogy a tóba jutó szennyeződések, növényi tápanyagok stb. egy része az üledékszemcsékhez tapadva leülepszik és átmenetileg a tófenéken tározódik, majd felkeveredés alkalmával a szennyező anyag egy része leoldódik és másodlagos, vagy belső terhelésként rontja a víz minőségét. Egy másik fontos környezeti hatás, hogy a felkeveredett és órákig, esetleg napokig lebegésben maradó üledékszemcsék számottevően rontják a víz fényáteresztő képességét, és igy befolyásolják az élőszervezetek szaporodását és életműködését. A mederdinamika egy olyan növekvő jelentőségű területe lett a tavi hidraulikának és üledékkutatásnak, amelynek minél behatóbb ismerete különösen a sekély tavak és tározók esetében elengedhetetlen alapja mindenféle szabályozásnak és a vízminőség előrejelzésének. Mivel az üledéket elsősorban az áramlások és a hullámzás hozzák mozgásba, ezek pedig a vízfelület nagyságának, alakjának és a széljárásnak függvényei, a mederdinamika elválaszthatatlan a meteorológiai hatásoktól, és kapcsolatot teremt az éghajlati tényezők és a vízminőségi jellemzők között. 1. Víz-üledék kölcsönhatások 1.1. A tavi üledék állékonyságát befolyásoló tényezők Köztudott, hogy mind a folyókban, mind a tavakban a mozgó víz hozza mozgásba a meder anyagát, de a mozgás-nyugvás határállapotának jellemzői mégis sokban különböznek egymástól. A legnagyobb eltérés, hogy míg az alluviálís vízfolyások medre az esetek túlnyomó részében kohéziómentes (eltekintve a csekély vagy szakaszos vízmozgású öblözetektől, mellékágaktól ill. a mesterségesen duzzasztott terektől) és homokból vagy kavicsból áll, addig az állóvizek mederanyagának zöme kohéziós, igen finom szemű. Az üledékek mozgáskezdetének, „kritikus állapotának" jellemzésére így nem az áramlási vagy csúsztatósebességek és a szemnagyság, hanem a sebességek és a töménység (a me1 A kézirat érkezett: 1986. IX. 30. 2 Dr. Rákóczi László oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) tudományos tanácsadója, osztályvezető. A szerző 1985. IV. 1.1986. III. 31. között vendégkutatóként a svéd Uppsalai Egyetem Hidrológiai Tanszékén dolgozott.