Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Csizmadia Károly: A vízrendezés és fejlesztés az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

Vízrendezés és fejlesztése az Alsó-Tisza-vidéki VÍZIG területén 81 2.4. A Mátyáshalmi-főcsatorna belvízrendszerének fejlesztése A főcsatorna a Marostól északra fekvő, Tisza-maroszugi belvízrendszerben 156 km

2 vízgyűjtőterület fő befogadója, s belvízmentesíteni hivatott Hódmezővásárhely egy részének térségét, valamint Maroslele és Földeák térségét. A fejlesztési munkákra elsősorban az 1974. és 1975. évi nyári záporok által előidézett belvízkárok miatt kellett, hogy sor kerüljön. A kiviteli munkák 1978-ban kezdődtek meg és 1983-ra fejeződtek be. Ennek során 36 km főcsatornahosszat bővítettek. A torkolati kapacitás 1,8 m

3/s-ről 3,6 m

3/s-ra nőtt. A fajlagos vízszállító-képesség növekedése 0,012 m

3/s • km

2-ről 0,0298 m

3/s • km

2-re történt. Párhuzamosan ebben az öblözetben is folyik a mezőgazdasági üzemek komplex meliorációja. 2.5. A Maty-éri többcélú tározó A tározó Szegedtől délnyugati irányban azért létesült, hogy a Maty-fehértói-főcsatorna öblözetében a belvizeket összegyűjtse, s az összegyűjtött belvízből öntözési vízhasznosítást és evező- és kajaksport lehetőségeket biztosíthasson. A tározó térben a 3,5 m-es maximális vízoszlop figyelembevételével 2,1 millió m

3 víz tározható. A tározó feltöltésére nemcsak a belvizek fordíthatók, hanem szükség esetén öntözővíz is beemelhető a Tiszából az algyői szivattyútelepen keresztül. A tározó földmunkákat is igénylő kialakítása mellett megvalósult a 2,4 m

3/s-os szivattyús vízbeemelő kapacitás biztosítása. A tározó 1980. évi elkészülte után alkalmassá vált nemzetközi evezős, valamint kajak-kenu versenyek rendezésére is. 2.6. A Veker-éri többcélú tározó A tározó Szentes városától északkeleti irányban létesült. A 1,46 km

2-es területen a belvízcsúcshozamok összegyűjtésén kívül - amellyel az üzemen kívül helyezett szentesi szivattyútelep lényegesen tehermentesíthető - fontos cél volt a hévizek, valamint a vegyszerekkel szennyezett öntözővizek visszatartása, hogy azok kedvező időszakokban lehessenek Tiszába vezethetők, olyankor, amikor a szennyezett vizek már nem kerülhetnek további öntözésre. A Veker-éri víztározás tehát egyes időszakokban kifejezetten a vízminőség-védelem céljait szolgálhatja amellett, hogy a megfelelő idényben a belvízcsatorna-hálózat tehermentesítésére is alkalmas. Befogadóképessége 3 millió m

3. Végleges kiépítése az elkövetkező esztendők folyamán várható, de már jelenleg is képes fő funkcióinak megfelelni. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád megye határain túl eső területein is voltak említésre méltó belvízi fejlesztések. Itt csak elég a Csukáséri-főcsatornán eszközölt bővítésekre utalni, amely a Kecskemét határában létesült 223 m

3-es záportározóval együttműködésben Kecskemét belterületi vizeinek és részben szennyvizeinek elvezetését szolgálja. Ugyancsak fontos a szárazéri belvízrendszerben eszközölt, 1979 óta folyó fejlesztés, amely az egész rendszer 1990-ig nyúló általános fejlesztésnek része. A belvízrendezéstől el nem választható további feladatok: az átemelések energiatakarékos megoldása, ami a szivattyútelepek villamosításával érhető el, továbbá a fenntartási munkák gépláncos gépesítése, ami a maradéktalan munkavégzés előfeltétele. Az Igazgatóság a szivattyútelepeknél alkalmazott műszaki fejlesztések és újítások (automatika, mozgógereb, szabadtéri szivattyútelepek stb.) mellett a melioráció gyor-