Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Domokos Miklós: Az "Ausztria vízháztartása" című project

584 Domokos Miklós tó hatására létrejövő csapadék-összetevőt, kiegyenlítő eljárás segítségével, átvitték a rácspontokra. A teszt-vizsgálatok eredményei szerint az így előállított csapadék-eloszlásból a területi csapadék-értékek ±5%-nál kisebb hibával becsülhetők. Ez persze csak az észlelt csapadékértékek reprodukciójára vonatkozik, nem pedig a csapadékészlelések szabályos hibáira. A leírt módszerrel tetszőleges sokévi átlagos, átlagos havi és évszakos, valamint havi csapadék-eloszlások számíthatók és nyomtathatók ki plotteren az egész ország területére vagy annak tetszőleges részterületeire. A program, amelyhez tehát csak a kívánt időszakot és a kívánt területet kell közölni a géppel, minden közbenső beavatkozás nélkül, teljesen önműködően fut le. A módszer elvileg bármilyen más, tengerszint feletti magasságtól függő észlelési adatra is alkalmazható (Behr 1984). Következő lépésként azt tervezik, hogy a párolgás sokéves átlagos eloszlását ugyancsak előállítják a számítási hálózatban. Ehhez a már számított területi párolgás-értékeket, a domborzati modell felhasználásával, át kell számítani a rácspontokra, aminek eredményeképpen a területi párolgás-értékek nem változhatnak meg. Az átszámítás elvégzése után a lefolyási térkép egyszerűen a csapadék- és párolgási raszter egymásra helyezésével állítható elő. A leírt módszer lehetővé teszi, hogy olyan vízmérlegelem-térképet készítsenek, amelyek a vízmérleg-elemek mért értékeit szigorúan megtartják s ezen kívül a vízmérleg-egyenlet egyensúlyát az előállított térképek minden pontjában biztosítják. A munka végeredménye: a vízmérleg-elemek sokévi átlagértékeinek számítási hálózatai, ill. plotter- vagy raszter-megjelenítései. Ez a munka, a leírt eljárással, csupán a tárolt adatok felhasználásával, tetszőleges hosszabb időszakokra, közbenső beavatkozások nélkül alkalmazható. Az észlelt csapadékértékek említett korrelációja után, Ausztria vízmérleg-elemeinek 1951-70 évi, az ország teljes területére vonatkoztatott középértékeire a következő, még csak ideiglenesnek tekintendő értékek adódtak, zárójelben, összehasonlításul a nemzetközi együttműködéssel készült Duna-Monográfia szerinti, az 1931-70 időszakra és Ausztria Duna-medencébe eső 80 731 km

2 területrészére vonatkozó megfelelő értékekkel (Sass-Domokos 1986): csapadék: 1320 mm.a"

1 (1098 mm.a"

1) lefolyás: 710 mm.a1 ( 600 mm.a1) párolgás: 610 mm.a1 ( 508 mm.a1) A jelentős eltérések fő oka, az alapul vett észlelési időszakok különbözősége mellett, a csapadék adatok egymástól eltérő mértékű korrekciójában keresendő. (A zárójeles értékek egyébként, a Monográfia vízmérleg-szerkesztési elvének megfelelően, mérleghibát is tartalmaznak.) 2.2. A havi vízháztartás kiértékelése A havi vízháztartás kiértékelése a területi vonatkozású adatok és az észlelési adatok igen nagy tömegének egyidejű, egymással összehangolt felhasználását kívánja. Ahhoz, hogy a számítási müveletek szükséges óriási tömege elvégezhető legyen, az adatok szervezésére és a kiértékelés egyes lépéseire különös figyelmet kellett fordítani. A munkák folyamán olyan számítási rendszert dolgoztak ki, amelynek az az alapelve, hogy a havi vízmérlegekhez szükséges minden adatot egy külön e célra létesített adattárba gyűjt. A havi vízmérlegek kiértékelése ezek után már nem az egyes észlelési elemek jóval terjedelmesebb adattömegeinek felhasználásával, hanem csupán ezen egyetlen adattáron