Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Licskó István-Zotter Katalin: Savas csapadék befolyásolta felszíni vizek tisztítási technológiájának módosítása

Savas csapadék befolyásolta felszíni vizek... 55 A derítést követően a korrózióvédelem érdekében további pH növelést kell meg­valósítani, amit nátrium-karbonáttal célszerű megvalósítani. Az utólagos pH beállítással vízbe juttatott Na + ionok az ivóvíz Na + ion koncentrációját nem emelik kifogásolható szintre. 5. Következtetések A magyarországi felszíni vizek döntő többsége - a vízgyűjtők földrajzi adottságai következtében - nem érzékenyek a savas csapadékra. A savas csapadék kedvezőtlen hatásainak kompenzálása elsősorban annak következménye, hogy a magyarországi felszíni vizek döntő többsége nagy pufferkapacitással rendelkezik (lúgosságuk nagyobb, mint 2,5 L°). A Mátrában létesített tározók vizének azonban kicsi a lúgossága, és pH értékük is kisebb, mint a többi magyarországi felszíni vízé. A mátrai tározók vízművek számára szolgáltatnak nyers vizet. A vízművek működé­sének tapasztalatai, valamint laboratóriumi kísérleteink azt mutatták, hogy a derítőszer­ként adagolt alumínium-szulfát pH és lúgosságcsökkentő hatása nagy. Megfelelő színvo­nalú derítés csak abban az esetben valósítható meg, ha a derítőszer (alumínium-szulfát) mellett a lúgosság és a pH növelésére egyaránt alkalmas anyagot adagolunk. A Csórréti-tározó mellett létesített vízmű működésének tapasztalatai szerint mész­hidrát adagolással nem sikerült csökkenteni a tisztított víz korróziós hatását. Kísérlete­ink szerint NaHC0 3 oldat adagolásával jelentős mértékben növelhető a vízkezelés során a víz lúgossága és pH értéke. A HCO3 ionokat tartalmazó oldat adagolását azért tartjuk célszerűnek, mert a tározó vizének aktuális pH értékéhez tartozó ionokat juttat a vízhez, és kedvezően befolyásolja a derítés során lejátszódó kémiai folyamatokat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a NaHC0 3 oldat pH növelő hatása nem elegendő a tisztított víz pH-jának 6,7-re történő emeléséhez. Ezt a pH értéket (6,7) Magyarországon az ivó vízszabvány (1978) írja elő a vízvezeték-hálózatba bocsátan­dó vízre. Kísérleti eredményeink a derítőből (vagy a homokszűrőkről) távozó vízhez Na 2C0 3 oldatot célszerű keverni olyan mennyiségben, hogy a víz pH értéke a 6,7-7,0 intervallumba kerüljön. Ebben az esetben a tisztított víz lúgossága és pH értéke elegendő­en nagy lesz ahhoz, hogy a víz ne okozzon korróziót a vízmű, a vízvezeték-hálózat és a fogyasztók szerelvényeiben, és ne oldjon ki egészségre ártalmas anyagokat a fémszerel­vényekből. A savas csapadék pH-t és lúgosságot csökkentő hatása még a Csórréti-tározó vizében sem okoz számottevő károsodást. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a csapadék pH-ja rendre kisebb 5,0-nél, különösen a hó formájában lehulló csapadék pH-ja kicsi: sokszor a 3,1-4,8 tartományban található. A „savas hó" veszélyes­sége abban rejlik, hogy olvadáskor nagy „savas terhelés" éri a tározót, és így a hideg víz okozta nehézségeken kívül átmenetileg egy újabb probléma is jelentkezik, melyet a vízkezelési technológiának figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a vízhőmérséklet emelkedése a tavaszi időszakban kedvező hatásokat is kivált. Az algaprodukció növekedésével egy,időben csökken a tározó vizében a szén-dioxid koncentráció, ami a pH átmeneti növekedéséhez vezet. A jelenlegi algapro­dukció tehát átmenetileg csökkenti a „savas hólé" kedvezőtlen hatását. Az algák, és az algák bomlástermékeiből származó íz- és szagrontó anyagok eltávolítása a vízkezelés egyik nehezen megoldható feladata. Ezért a vízkezelés szempontjából sem kedvező, ha a „savas hólé" pH csökkentő hatását a tározó „spontán védekezése", az algaprodukció növekedése kompenzálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom