Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon
Aszályos évek Magyarországon 519 A 6. ábrán az 1904. évi aszály területi eloszlását láthatjuk. Ez az ábra amellett, hogy az évszázad második legnagyobb aszályáról készült, azért is érdekes, mert - hazánk akkori országhatárainak megfelelően az egész Kárpát-medence aszályossági viszonyairól tájékoztat. Szembeötlő (a többi ábrán is megfigyelhető), hogy az aszály leginkább az Alföldet sújtja. Az aszályprobléma tehát elsősorban az Alföld problémája, mely Magyarország számára különösen jelentőssé vált 1920 után, amióta az ország területének jóval nagyobb hányada alföldi jellegű, mint korábban. 1904-ben az aszályossági index kiugróan legnagyobb értékei (PA/> 10,0) a Jászságban, Szolnok környékén, a Hajdúságban és a szatmári síkságon fordulnak elő, de rendkívül aszályosnak (PAI> 9,0) minősíthetjük szinte az egész Alföldet és az Erdélyi-medence nyugati peremvidékét is. 7. ábra. Az 1935. évi aszály területi eloszlása Рис. 7. Пространственное распределение засухи 1935 года Fig. 7. Areal distribution of the drought of 1935 Figure 7. La répartition en espace des valeur es de l'indice de sécheresse de l'année 1935 Az 1904. majd az 1905. évi aszály okozta gyönge termés minden bizonnyal közrejátszott az akkori országos sztrájkmozgalmak, főként az arató- és cséplősztrájkok kibontakozásában. Az 1935. évi aszály meglepően „benyomult" a Dunántúlra (7. ábra), de legnagyobb mértékben ekkor is az Alföldet sújtotta, különösen Kiskunfélegyháza környékét és a Tiszántúl középső térségét (itt legfőképp Tiszafüred, Debrecen, Szeghalom és Békéscsaba határát). A rendkívüli szárazság ellenére 10,0 fölötti PA /-érték sehol sem alakult ki, mert a számításba vett öthavi középhőmérséklet (? lv VIII ) nem ért el igazán magas értéket, annak ellenére hogy júniusban szokatlanul meleg volt. Az 1935. évi aszály, mely egy hosszú aszályos periódust zárt le, élénk belpolitikai (országgyűlési) vitákat váltott ki. s jelentős lökést adott az 1937. évi XX. törvény, az öntözési törvény megalkotásához. Az 1952. évi aszály, mely századunkban a legpusztítóbb volt, az ország területének kb. 80%-át, szinte az egész mezőgazdaságilag müveit földterületet érintette (8. ábra).
