Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon

<V. tihra. Az 1952. évi aszály területi eloszlása Рис. H. Пространственное распределение засухи 1952 года Fig. 8. Areal distribution of the drought of 1952 Figure 8. La répartition en espace des valeures de l'indice de sécheresse de l'année 1952 Pálfai Imre Legnagyobb mértékben a Duna Tisza köze középső részén és az ország egyik „éléskamrájaként " emlegetett Dél-Tiszántúlon dúlt (Kecskeméten, Szegeden és Mezőhegyesen 10,0 fölött PAI mutatható ki). 1952-ben - akárcsak 1935-ben - a talajvíz szintje szélsőségesen alacsony helyzetet foglalt el, s így a termőtalajok alulról történő nedvességpótlásának feltételei is nagyon kedvezőtlenek voltak. Az 1952. évi aszály katasztrofális voltára jellemző, hogy kukoricából és egyéb takarmányfélékből a tervezett mennyiségnek csak fele termett. Az aszálykárokat tetézték a késő májusi súlyos fagykárok. A rendkívül mostoha időjárási körülmények - föltételezésünk szerint nem kis mértékben hozzájárultak a magyar népgazdaság helyzetének akkori megingásához. Az 1983. évi aszály nem terjedt ki olyan nagy területre, mint az előbbiek, de rendkívül aszályos gócok ekkor is kialakultak (9. ábra), főként a Duna-Tisza közén, így a Csepeli síkságon, Cegléd környékén és Kiskunhalastól keletre. (10,0 fölötti PAIértékek voltak Ercsiben, Ócsán, Cegléden és Csólyospáloson.) A Duna-Tisza közi helyzetet a sokévi átlag alatti talajvízszintek még súlyosabbá tették. A Tiszántúl legaszályosabb vidékei ekkor a Nagykunság és Orosháza-Székkutas térsége. Az 1983. évi aszály különlegessége, hogy a Kisalföldön századunkban ez volt a legnagyobb mértékű. A többi nagy aszályhoz hasonlóan az 1983. évi sem múlt el nyomtalanul. Legújabban ez lendítette föl az öntözési kedvet, kényszerítette cselekvésre a gazdálkodókat és az irányító szervezeteket, és ez adott lökést az aszályossági vizsgálatokhoz is. A bemutatott aszályossági ábrákat szemlélve és azokon az eltéréseket megállapítva, fölvetődik a kérdés, hogy végül is melyek Magyarország legaszályosabb körzetei? Erre úgy próbáltunk választ adni, hogy mind a 67 vizsgált állomásra meghatároztuk az aszályossági index (PAI) 10%-os előfordulási valószínűségű értékét és ezt ábrázoltuk az