Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A jégtakaró áramlási ellenállása 489 érdesség) részre osztottuk. A számításoknál а К fajlagos vízszállító képességet (

Henderson 1966) alkalmaztuk: AR

1/

2 = Q n S

l —= (7) A számításokat az első (duzzasztómű) keresztszelvénynél kezdtük, ahol ismert a vízszint és a vízhozam. Ezt a keresztszelvényt több részszelvényre osztottuk fel és ezekre az adott medergeometria és jégeloszlás alapján a következő paramétereket számítottuk ki: - a meder nedvesített kerülete; - a jégtakaró nedvesített kerülete; - összes nedvesített kerület; teljes áramlási keresztmetszet (a fenéktől egészen a szabad felszín helyzetéig); áramlási keresztmetszet a jégtakaró alat; - hidraulikai sugár, és Ártényező fajlagos vízszállítóképesség. Ha a keresztszelvénynek egy részén nincsen jégtakaró, akkor a szabad felszínű áramlási paraméterekkel számolhatunk. A keresztmetszetben az átlagos áramlási sebességet a V = (8) az energiavonal magasságát pedig V H = y + a —— (9) 2 д képlettel számítottuk, ahol у - a vízszint a keresztszelvényben; a-a kinetikai energia diszperziós tényezője, (LA 0)

2 K

3 a = -——r. (10) (^A)

3 Al Az energiavonal-esést a Q

2 S = — (11) EK У ' összefüggésből kaptuk. Ennél a modellnél is az előzőhöz hasonlóan fokozatosan közelítő eljárást alkalmaztunk. 4. Duzzasztási görbe számítása árvédelmi töltés koronája feletti átbukás feltételezésével 1982 telén a Wloclawek-tározóban a magas vízállás miatt az árvízvédelmi töltések koronáján hat helyen is átbukott a víz, melynek következtében a tározó mentén megváltozott a duzzasztási görbe. A kritikus időpontban sajnos mérések nem voltak, így nincsenek adatok arra. hogy az oldalsó átbukás mennyire képes a vízállást csökkenteni. Ez csak számítással állapítható meg. A számítás alapját képező matematikai modellnél feltételeztük, hogy az áramlás permanens és fokozatosan változó. A modell egydimenzi-