Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Mistéth Endre: A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága
A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága 187 III. táblázat Főbb magyarországi földrengések Időpont Hely Fokozat (MSK) Időpont Hely Fokozat (MSK) Év Hó Nap Hely Fokozat (MSK) Év Hó Nap Hely Fokozat (MSK) 1763 VI 28 Komárom 8,5 1911 VII 8. Kecskemét 9,0 1783 IV 22 Komárom 8,5 1925 I 31 Eger 8,5 1810 I 14 Mór 8,5 1940 XI 10 Komárom 9,0 1868 VI 21 Jászberény 8,5 1956 I 12 Dunaharaszti 8,5 1903 VI 26 Eger 8,0 1985 VIII 25 Berhida 7,0 ség 5 évenként, 7°-os erősség 11 évenként, 8°-os erősség 30 évenként, míg a 9°-os erősség 80 évenként fordulhat elő. A földrengések általában törésvonalak mentén fordulnak elő. Magyarországon három ilyen veszélyes törésvonal van (Csomor-Kiss 1951). Az egyik Komárom-Mór-Várpalota, a másik Eger, a harmadik Kecskemét térségében van. A földrengéssel kapcsolatban Magyarországon az építmények olyan méretűre tervezendők, hogy azok a földrengés hatására károkat szenvedhetnek, de összeomlásuk ne következhessen be (Csák-Hunyadi-Vértes 1981). 2. A földrengés és a vízlépcsőrendszer műtárgyai A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernél a földrengés bekövetkezésének valószínűsége vizsgálatokhoz a magyar és csehszlovák szakértők, a 2. ábrán látható izoszeiztákat állították elő. A létesítmény tervezett élettartama T= 100 év, így az átlag 80 évenkénti előfordulású izoszeizták valószínűsége a tervezett élettartamra vonatkoztatva 72%. A 2. ábrán az izoszeizták Dunával való metszésének folyamkilométere és a méretezés alapjául szolgáló vízszintes gyorsulásokat (a=Kg) is feltüntettük. Ezek szerint a fő müvek közül a nagymarosi vízlépcső 6°-os övezetben van és a II. táblázat alapján a = 0,01 gr —100 mm/s 2 vízszintes gyorsulásra méretezendő. A dunakiliti vízlépcső ugyancsak a 6°-os övezetben van, de a nagyobb biztonság érdekében és a homokos kavics altalajra tekintettel a 7°-os övezetnek megfelelő a = 0,025 g- 250 mm/s 2 gyorsulást vettek figyelembe. Mindkét nagy műtárgy méretezésénél ezeket az értékeket alkalmazták. Ezen túlmenően az acélszerkezet folyamatos működtetése érdekében az acélszerkezet és a vasbetonszerkezet között 50 mm hézag szolgál a földrengés következtében bekövetkező esetleges elmozdulás lehetőségeinek biztosítására. A szegmens elzárószerkezet mozgatásának lehetővé tételére a szegmenscsapok gömbcsuklós kialakításúak, hogy az acélszerkezeteket a földrengés okozta esetleges kis elmozdulások után is mozgatni lehessen. A bősi (Gabcsikovo) vízerőmű eredetileg egy addig fel nem tárt törésvonalon épült volna, ami köztudottan a földrengések kiindulópontja lehet. Ezért a részletes feltárás után a vízerőművet a felvizcsatorna mentén 500 m-rel feljebb telepítették. A vízerőmű így a 6°-os övezetbe került. A biztonság és a homokos kavics altalaj miatt a 8°-os
