Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Mistéth Endre: A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága
188 Mistéth Endre 2. ábra. A Kisalföld izoszeiztái Рис. 2. Изосейсты района Кишалфёлд Fig. 2. Isoseistic lines of the Little-Plains Fig. 2. : Les isosismiques de la zone de Kisalföld övezetnek megfelelően az a = 0,050 g = 500 mm/s 2 vízszintes gyorsulásra (II. táblázat) méretezték. A nagymarosi, a dunakiliti és a bősi (Gabcsikovo) vízlépcsők Уз részben a térszint alatt vannak, így a földrengéssel kapcsolatos hatások következtében fellépő vízszintes erők a térszint alatt közvetlen földmegtámasztást kapnak. A méretezés szempontjából a földrengés következtében előálló vízszintes erőkkel egyidejűleg csak a tartósan működő erőket (önsúly, víznyomás, földnyomás stb.) kell felvenni. A földrengés figyelembe vétele rendkívüli állapotnak minősül, amikor az esetleges tönkremenetel valószínűsége 10~ 2</ ><5 • 10~ 2 lehet. 3. A földmüvek földrengéssel szembeni állékonysága 3.1. Determinisztikus módszer A földművek földrengéssel kapcsolatos állékonyságának meghatározását számos szerző (Kovács 1982, Nowmark 1965, Sarma 1975) determinisztikus módszerrel határozta meg. E vizsgálatoknál a tönkremenetel sík, vagy körhenger csúszólap mentén következhet be. A dunai vízlépcsőrendszer földműveinek körhenger csúszólap mentén bekövetkezhető tönkremenetelét 1966-ban a VÍZITERV (Juhász-Máthé 1966) és 1979-ben a Hydroconsult (Hobst-Polko 1979) vizsgálta. A Hydroconsult a számítást egy CDC 3300-as számítógépen hajtotta végre. A program Fortran nyelven készült.
