Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Mistéth Endre: A dunai vízlépcsőrendszer földrengéssel szembeni állékonysága

186 Mistéth Endre II. táblázat Földrengési fokozatok (MSK-64) Fokozat Vízszintes gyorsulás [mm/s

2] Jellemzés 1 <2,5 csak műszerrel érzékelhető 2 2,5-5 alig érzékelhető 3 5-10 gyenge rázás 4 10-25 érezhető rázás 5 25-50 ébresztés 6 50-100 ijedség 7 100-250 épületek sérülései 8 250-500 erős épületsérülések 9 500-1000 épületek általános sérülései 10 1000-2500 épületek általános pusztulása 11 2500-5000 katasztrófa 12 5000-10 000 domborzati változás (MSK) skála, ami az előbbihez hasonló és az ENSZ 1964-ben fogadta el. Az MSK 12 fokozata és a vízszintes gyorsulás között a II. táblázat szerinti összefüggés van. A 6 fokozatú vízszintes gyorsulás a legnagyobb szélerő okozta igénybevétellel egyenértékű, ezért szeizmikus méretezés csak a 7. fokozattól szükséges. A statikus méretezés úgy történik, hogy a P függőleges erővel egy időben egy H' nagyságú vízszintes erőt is kell működtetni, ami vízszintes síkban tetszőleges irányban hathat. A földrengés következtében előálló vízszintes gyorsulás értéke az altalajtól is függ. A II. táblázat értékei sziklás talajra vonatkoznak. Üledékes kőzet esetén egy fokozattal magasabbal, míg laza feltöltés vagy mocsaras terület esetén két fokozattal magasabbal kell számolni. Az epicentrumtól távolodva a földrengés intenzitása csökken. Cornell (1971) szerint a csökkenés mértékét / = 2 + /

0 - 1,3 InR (4) képlet írja le, ahol I

0 - az epicentrumban levő földrengés erőssége, R - az epicentrumtól való távolság [km], A főbb magyarországi földrengések jellemző adatai a III. táblázatban találhatók. Bisztricsány (1974) szerint a magnitúdó és az epicentrális erősség között az alábbi összefüggés van: M = 0,49 /

0 + 1,74. (5) A magyarországi földrengések gyakorisága 100 év megfigyelései alapján: 6°-os erős-