Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bényey Zoltán: A vízügyi jog fejlődése

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 2. füzet A VlZÜGYI JOG FEJLŐDÉSE

1 DR. BÉNYEY ZOLTÁN

2 A vízügyi jog - mai megjelenésében és érvényében -, az 1964-ben létrejött vízügyi törvény (VT) és az ennek elvi alapjain, ennek rendszer-kereteiben kialakult vízügyi jogszabályok összessége. E jogterület, mint az egyik sajátos tárgyú és irányulású államigazgatási jogi alrendszer, közel két évtizedes (1965-83) fejlődésének mérlege jórészt már történelmi megközelítést igényel. Minél messzebb megyünk vissza az időben, e jogrendszer jelenségeiben, intézményeiben és fejlődési eseményeiben hordozott részletek és részfolyamatok annál jobban elmosódnak. Egyre inkább a levéltárakban porosodó okiratok és a halványuló emlékezet őrzi őket, míg maguk nemegyszer újabbaknak adtak helyet, vagy legalábbis új tartalmakat fogadtak be, s ezzel időről időre megújultak. Amint a felszabadulás után kibontakozott és hazánk négy évtizedes általános gazdasági és állami történetével szorosan összefonódott vízgazdálkodás, úgy a vízügyi jog kezdetei is megérettek a történeti szemlélet számára. A múlt azonban soha nem hal meg egészen. Azok a legfőbb külső, társadalmi-gazdasági, vízgazdálkodási törekvések, és azok a belsőleg ható jogfejlesztő erők, amelyek a vízügyi jog kialakulásánál és eddigi fejlődésénél közrehatottak, jórészt máig benne élnek és hatnak ma is, mint a joganyag szerkezetei és folyamatai, sőt - némelyek - mindmáig folyamatosan élő és ható erővonalai, a jogrendszer működését a jelenben is irányító, sőt a jogfejlesztés jövőjét is meghatározó alapjai és tényezői jogunk életének. A jog cselekvő szerepét, társadalmi-gazdasági környezetével kialakult kölcsönhatásait - a szolgálati szerepét - ezért sohasem lehet csupán egy adott időpontban ható tényezők vizsgálatával feltárni és jellemezni. Ezt a kapcsolat-rendszert mindenkor a múltból kell elövezetni és a jövő felé irányítani. A vízügyi jog tekintetében a jogfejlesztő hatásokat és jogunk ezekre adott „válaszát", más szóval, a szolgálati szerepében való helytállását, célszerűen három lépésben vizsgálhatjuk: Milyen társadalmi-gazdasági alapokon jött létre a ma érvényes vízügyi jog, alakult olyanná, amilyen, és miféle alapvető külső (társadalmi-gazdasági) és belső (jogi) tényezők hatására érett meg a vízügyi államigazgatás az átfogó alaptörvényi kodifikáció számára. Milyen alakító és módosító irányzatok ismerhetők fel a vízügyi jog mozgásfolyamataiban a jogrendszer alapjainak lefektetését követően eltelt időszak folyamán, amelyek jogunkat mai állapotáig vezeték el és formálták tovább eredeti célkitűzéseit. 1 A kézirat érkezett: 1986. XII. 8. E tanulmány előzménye 1983 tavaszán, a III. Országos Vízgazdálkodási Keretterv alapozó munkáinak egyik részeként, mint „A vízügyi jog fejlesztése" című anyag I. fejezete készült. 2 Dr. Bényey Zoltán oki. jogász, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) jogi osztályának vezetője.