Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Zala-vízgyűjtő fajlagos lefolyást viszonyainak vizsgálata 109 A, = 67 Ч

а

аГ 0,0053 V Al Яаа Jelmagyarázat: Vízmérce hosszúidejű adatsorral Részv'izgyüjtö száma és területe (km

2) Hészvizgyujtő fajlagos lefolyásának sokévi átlaga (m* s'

1 km'

2 ) \VK. 870141} 1. ábra. A lefolyási vizsgálatok részvízgyűjtői Рис. 1. Участки водосбора на которых изучались условия стока Fig. 1. Sub-catchments of the runoff investigations Bild I. Die Teileinzugsgebiete der Abflußuntersuchungen egyenlőnek vettük a kimeneti és bemeneti szelvények közötti vízfolyások vízgyűjtőjéről és a közvetlen vízgyűjtőrészről származó sokévi közepes lefolyás összegével, azaz Öaa2 öaal — X íaai^i, (1) ahol (2

Ш - a sokévi középvízhozam átlagértéke [m

3/s]; A - a vízgyűjtő (részvízgyűjtő) területe; q

m - a fajlagos lefolyás sokévi átlaga [m

3s

_

1km~

2]. Az (1) feltevés csak akkor igaz, ha a fővízfolyás két vízmérce közötti szakaszából nem történik természetes föld alatti vízátvezetés egy másik vízgyűjtőre, egy másik vízgyűjtőről nem kap a fővízfolyás ilyen „átvezetett" vizet, továbbá tározódás sincs. A továbbiakban feltételezzük, hogy a Zala folyó egészén és részvízgyűjtőin ilyen „átvezetett" víz nincs, vagy elhanyagolhatóan kicsi és tározódás sincs. Meg kell jegyezni, hogy a Zala kisvizei hossz-szelvényezéseinél az „átvezetések" lehetősége felmerült.