Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 4. füzet A HIDROLÓGIA A TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE

1 DR. WISNOVSZKY IVÁN

2 A hidrológiai adatészlelés és feldolgozás műveletei a következő fajták lehetnek. - Kiválasztott észlelőhelyeken vízzel kapcsolatos mennyiségi és minőségi jellemzők mérése és adatfeldolgozása. Ide kell sorolni a hagyományos hidrológiai tevékenység műveleteit. - Kísérleti vagy tájjellemző területeken a vízháztartási jellemzőknek a mérése, az adatoknak komplex, célirányos feldolgozása és értékelése. - Vízhasználók vízforgalmi (mennyiségi és minőségi) adatainak a gyűjtése és feldolgozása. A műveleti módok közül az első útján végzik az élővizek, valamint a felszín alatti vizek egy részének adatmeghatározását. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy ezzel nem a víz természetes körforgásának jellemzőit, hanem a természetes és a társadalmi körforgás együttes jellemzőit határozzák meg. Ezekből az adatokból csak akkor tárhatók fel zavartalannak tekinthető természeti körforgási jellemzők, ha az ember okozta, befolyások elenyészőek a természeti befolyásokhoz viszonyítva. Számos esetben ez a feltétel nem teljesül. Különösen jelentős az ember okozta befolyás a vízforgalomban a nagy városok környezetében, kis vízfolyások vagy csekély víztömegü állóvizek esetén, mint például a Rákos-patak (Budapest), a Szinva-patak (Miskolc) és a Kösely-ér (Debrecen) esetében. Kevésbé jellegzetes ember okozta vízforgalmi befolyás esetén is szükséges vagy szükségessé válik, a víz természetes és társadalmi körforgásának elkülönített ismerete ahhoz, hogy a vízgazdálkodási döntések előkészítése objektív helyzetfeltáráson alapuljon. A hidrológiai munkában az emberi beavatkozások adatai a vízjogi engedélyekből, vagy a tényleges vízforgalom jellemzőinek rendszeres és megfelelő minőségű feltárásából állapíthatók meg. Ezek közül az engedélyek adatai alkalmatlanok a tényleges vízforgalom feltárására, legfeljebb a vízkészletek elvi kihasználtságára jellemzők. A tényleges vízforgalomról gyűjtött adatok rendkívül bizonytalanok. Sajnos a vízkivételek adatai sem pontosak, a víz visszavezetések azonban mennyiségi és minőségi jellemzők tekintetében csak hozzávetőlegesek, számos esetben tudatosan félrevezetők. Utóbbival kapcsolatban érdemes felfigyelni arra az aggasztó megállapításra, ami a vízrajzi munkáról szóló jelentésben található (OVH 1985): „Hazánkban a vízhasználatoknak 15%-a rendelkezik beépített mérőeszközzel és mintegy 30%-ban a vízkivételi szivattyúk teljesítményadataiból becsülik meg a kivett víz mennyiségét. A használt víz visszavezetésének és a szennyvíz bevezetéseknek a mennyiségi mérése megoldat1 A Vízrajzi Szolgálat centenáriuma alkalmából készített dolgozat. A kézirat érkezett: 1986. III. 8. 2 Dr. IVisnovszky Iván oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) Személyzeti, oktatási és szociálpolitikai főosztályának osztályvezetője.