Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Fehér János: A környezeti modell víz almodellje

Vízügyi Közlemények, LXVIIl. évfolyam 1986. évi 1. füzet A KÖRNYEZETI MODELL VÍZ ALMODELLJE 1 FEHÉR JÁNOS 2 A nagytávlatú környezeti modell számítógépes programcsomagja három környezeti elemre készült el: a levegő, az erdő és a víz. A vízre, ezen belül mint vízfolyás típusú elemre eddig kidolgozott, leíró jellegű matematikai modell (Dávid 1983) és ennek számítógépes megvalósítása (Fehér 1984) statikusan kizárólag statisztikai alapon írta le a szennyezőanyag vízfolyás menti levonu­lását. Az összefüggések csak a két szomszédos szelvény közötti változást határozták meg, valamint explicit módon nem tartalmazták új, belépő szennyezőforrás figyelembevehető­ségét. A statisztikus modell csak fenntartásokkal volt alkalmazható hosszabb távú előrejelzésre, hiszen paraméterei csak a kalibrációs időszak adatai által jellemzett válto­zásokat reprezentálják (Fehér 1984). A továbbfejlesztés során a korábban kidolgozott modell korlátait igyekeztünk kiküszö­bölni, megtartva a kiválasztott modellezési térség valamennyi mérőpontját a Kapos- Sió vizfolyásrendszerben. Viszont el kellett hagyni a vizsgálatból a Pécsi-víz vízfolyást a modellhez szükséges adatok hiányában. 1. A vízfolyás típusú alrendszer modellje A nagytávlatú, nagytérségi környezeti modellezés egyik fő rendező elve, hogy a szennyezés a forrás-csatorna-mérő kapcsolati rendszeren halad keresztül. Ennek megfe­lelően a forrásnál bevezetett szennyezés, áthaladva a csatornán, jut a mérőhöz. Az itt kialakult minőségi állapot jellemzi a csatornát is (Dávid 1983). A másik alapkoncepció a nagytávlatú környezeti modellezés során, hogy végső megvalósulása után a modell alkalmas legyen kb. 20-25 éves időtávlatra előre becsülni a környezet minőségi változásait a társadalmi-gazdasági változások függvényében. A vízfolyás típusú alrendszer modelljének tehát mind térben, mind időben nagylépté­kűnek kell lennie. Ugyanakkor, mivel illeszkednie kell a nagytérségi környezeti modelle­zés többi alrendszeréhez (légszennyezés, erdőállomány, ökoszisztéma, tó stb.), számító­gépes megvalósításának „gazdaságosnak" kell lennie a számítógépi futtatáshoz szükséges gépidőt tekintve. 1 A kézirat érkezett: 1985. VIII. 25. 2 Fehér János oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminő­ség-védelmi Intézetének tudományos munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom